Újabb lépés a független és pártatlan bíráskodás elsorvasztása felé

Az országgyűlés nem sokkal ezelőtt elfogadta a közigazgatási bíráskodás miniszteri igazgatás alá rendeléséről szóló törvényt. Eddig a kormánytól szervezetileg független volt az intézmény, a változás azt eredményezi, hogy a kormány az igazságügyi miniszteren keresztül döntő befolyást szerez arra, hogy kiből lehet bíró, kiből lehet bírósági vezető. Ezzel a kormánytöbbség feltehetően újabb tízmilliárdokat költ arra, hogy a saját hatalmi érdekeit szolgálja ki és korlátozza az emberek független és pártatlan bírósághoz fordulás jogát.

A ma elfogadott két törvény szerint 2020. január 1-jétől látványosan megváltozik a bíróságok szervezete és igazgatása. A döntés fontos területeket érint: közbeszerzéseket, adó- és építési, médiával kapcsolatos, választással és gyülekezéssel kapcsolatos ügyeket is. Ezek mind olyan területek, amelyeken kiemelten fontos, hogy a bíróságok a kormánytól és a politikai befolyástól mentesen működjenek.

„A két törvény elfogadásának nincsenek szakmai indokai, ez politikai döntés, amellyel a kormánytöbbség megpróbálja növelni a befolyását a bíróságokra. Ez a lépés is jól illeszkedik a magyar kormány jogállamiságot folyamatosan lebontó intézkedései sorába – mondta Vig Dávid, az Amnesty Magyarország igazgatója.

A közigazgatási bíráskodás felhígításának éve lehet a 2019. Bár a kormány nem tett közzé költségbecslést a mostani tervezetekhez, egy 2016-i számítás szerint az átalakítás költségei már az első évben 56 milliárd forintra rúgnak. Hatásköröket kapott az igazságügyi miniszter arra, hogy jörőre új bírók kinevezéséről döntsön. Egy előző rendeletmódosítás pedig az eddiginél előnyösebben értékeli a közigazgatásban szerzett gyakorlati időt, így az új rendszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a bírói álláshelyeket nagyobb arányban töltsék fel a közigazgatásból érkezőkkel.

Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás azonban két eltérő hatalmi ág, eltérő szemlélettel és eltérő célokkal. A közigazgatásból érkező és a minisztertől függő bírók nagyobb aránya kétségessé teszi, hogy a közigazgatási bíráskodás mennyiben tud majd megfelelni az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága kritériumainak.

Az új szervezetben az igazságügyi miniszternek egy sor olyan jogköre lesz amely a kiszolgáltatottabbakká teszi a bírókat a miniszternek. A bíróságok költségvetésének összeállítása miniszteri hatáskör lesz, a közigazgatási törvényszékek elnökei felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja, a bíróságok létszámát a miniszter határozza meg és a bíróságok elnökeit is a miniszter nevezi ki.

A miniszter hatásköreinek gyakorlását az országos Közigazgatási Bírói Tanács fogja figyelemmel kísérni. A tanács jogkörei azonban a jelenlegi Országos Bírói Tanácsénál is gyengébbek lesznek, így ezeken a területeken nem lesz valódi lehetősége a miniszter munkájának ellenőrzésére. Az Országos Bírói Tanács több alkalommal hívta fel a figyelmet az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírói kinevezésekkel, valamint bírósági vezetői megbízásokkal kapcsolatos szabálytalanságaira.

A valódi társadalmi egyeztetés nélkül, a jogalkotásra vonatkozó szabályok megsértésével megalkotott jogszabály nem szolgálja az igazságszolgáltatás hatékonyságának a növelését. Ráadásul a Velencei Bizottság véleményét sem várta meg a kormány. 

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2018-i, az európai országok hatékonysági adatait összehasonlító felmérése szerint a magyarországi közigazgatási bíráskodás az egyik leghatékonyabb az Európai Unióban: az adatok szerint a magyar közigazgatási bíróságok intézik el a legrövidebb idő alatt a hozzájuk forduló ügyfelek ügyeit és az első fokú eljárás időtartama 2010–16 között folyamatosan és számottevően csökkent. Fontos ügyekben a közigazgatási bíróságok jelenleg is hatékonyan és időszerűen ítélkeznek.

A törvényjavaslat vitájában az előterjesztő és a kormányzat sem adott érdemi, tartalmi magyarázatot arra, hogy miért van szükség a közigazgatási bíráskodás rendszerének tízmilliárdokba kerülő átalakítására.