Csőbe húzta Orbánt a focival egy angol újságíró

Lehetetlen feladatra vállalkozott Mike Pompeo, amikor a múlt héten országa Európa-vízióját akarta eladni Brüsszelben. Talán egy ember lehetett vevő rá, Orbán Viktor és feltehetően a hozzá hasonló autokrata vezetők – írja ironikusan summázva az amerikai külügyminiszter uniós beszédét a Foreign Policy folyóirat.  

A Trumpot utánzó lenéző modor, a helyenként magának is ellentmondó megfogalmazások, agresszivitása, amit kis nacionalizmussal és transzatlanti szólamokkal megspékelt, másoknál süket fülekre talált. Üzenetének lényege, hogy a szabályokon alapuló, multilaterális rendszer, ami évtizedeken át a Nyugat közös érdekein alapult, működésképtelen lett mára, példaként az ENSZ-et is megemlítve. Kritikus megjegyzései Orbánt visszhangozták, sőt, úgy fogalmaz a cikk, hogy a Fehér Ház Orbán mellé állt az Európai Unió-víziót tekintve, amikor a zárt és nyitott társadalmak közti különbségről beszélt az amerikai külügyminiszter. Szerinte omladozóban a nemzetközi közösség összetartó ereje és a nemzetállamok ideje jött el. S ez különösen érzékenyen érintette a németeket. Előadása végén sikerült saját magával is ellentmondásba kerülnie, mert miközben Amerika világpolitikai vezető szerepéről beszélt, egyértelművé vált, hogy Európa nem lesz az amerikai külpolitikai prioritása, pedig az Ázsiával és Oroszországgal folytatott háborújában most lenne a leginkább szüksége Trumpnak transzatlanti szövetségeseire.  

Számomra gáz a fickó. Ijesztőnek is mondanám. A megfélemlítés a legjobb hatalmi fegyvere – mondja Orbán Viktorról David Goldblatt brit sportújságíró, aki a magyar fociról készült könyvet írni, amikor 2017-ben hazánkba látogatott, aztán 12 év után ő lett az első újságíró, akinek interjút adott a magyar kormányfő úgy, hogy nem kormányközeli, ráadásul külföldi – erről számol be a Bristol Post / Bristol Live brit portál. A The Guardiannek írott cikkei általában népszerűek voltak, mert a sportot mindig összefolyatta a politikával, most sem tett másként, amikor a magyar futballról írt és elnyerte a Foreign Press Association, a Nemzetközi Sajtó Szövetség legjobb sport-sztorija díját. Hogyan csalta lépre a világ egyik legnagyobb diktátorát egy bristoli újságíró a focival – címmel megjelent írásból megtudjuk, hogy egyáltalán nem számított arra, hogy interjút ad neki Orbán, akit a fociról írott, a Labda kerek című könyvével környékezett meg. Tudta, hogy óvatosan kell bánni a kérdésekkel, nehogy magára haragítsa. Orbán egyébként javasolta, hogy könyvét fordítsák magyarra. Körbevezette a felcsúti stadionban, és beszélt neki arról is, hogy mivel csak magyar gyerekeket tanítanak Felcsúton, ezért Szerbiából, Ukrajnából és Romániából toboroz majd magyarokat. Arról a területről, amelyik 1920 előtt még Magyarország része volt.

Donald Blinken, Budapestre akkreditált volt amerikai nagykövet, a nácik által elrabolt és a magyar kormány által még 1997-ben megígért, de vissza nem szolgáltatott műkincsek miatti csalódottságáról írt véleménycikket a The New York Timesban. Úgy fogalmazott, hogy azóta egyik kormány – négy másikkal egyetemben – sem tartotta meg a szavát és nem juttatta vissza az örökösöknek, s kiemeli a Herczog-családot, az ők megillető tulajdont. Az amerikai külügyminisztérium egyik tanácsadóját is idézve külön kiemelte Magyarországot, amelyik  a 2002-i Washington Principles konferencián ígértekkel ellentétben a zsidóktól elkobzott műkincseket azóta is a múzeumaiban őrzi, miközben a műalkotásoknál jól láthatóan kiírják, hogy a Herczog-gyűjtemény részét képezik.

A legtöbb hírt Magyarországról most egyébként a rabszolgatörvény miatti szakszervezeti tüntetés kapcsán írtak a nemzetközi sajtóban – így például a San Francsico Chronicle-ben. Kiemelik, hogy Európában szinte a legalacsonyabb bérért dolgoznak a magyarok, akiknek kárára a kormány egy olyan törvényt fogad el, amellyel megint csak a multik járnak jól. A munkaerő-hiányhoz vezető tények között megemlíti a cikk a magas kivándorlási rátát, hisz’ mindenhol magasabbak a bérek, ellenben a bevándorlás megtiltását és az öregedő társadalom problémáját.

Az osztrák Kronen Zeitung hasonlóképp beszámol a magyarországi tüntetésről, és a hollandról is, ahol a sárga mellényes tiltakozók nemcsak társadalmi igazságosságot követeltek, hanem az a kilépést is Európai Unióból.

Elindult az első közvetlen járat Budapest és Munkács között, és az eddig közlekedett járatok menetideje ezzel jócskán, hat órára csökkent – adta hírül a Kozweek ukrán portál, amelyből az is kiderül, a jegyet 21 euróért adják. A közvetlen járathoz szükséges egységes pályarendszert a MÁV építette ki, és üzemelteti is, az ukrán vasúttársaság, az UZ viszont nagy reményeket fűz az így megkezdett közös fejlesztésekhez, hogy Munkács az európai vérkeringésbe bekacsolhatja a térséget. Tervezik a csehekkel és a szlovákokkal is az együttműködést.