Hazánk 91 települése nyert WiFi4EU-utalványt

Az Európai Bizottság ma kihirdette az egy hónappal ezelőtti első WiFi4EU-pályázati felhívás eredményét. A több mint 13 ezer pályázó közül a Bizottság 2800 települést választott ki és részesít WiFi4EU-utalványban. Ma véget ért a kulturális örökség európai éve. Összehangolt terv a mesterséges intelligencia európai továbbfejlesztésének és felhasználásának előmozdítására.

A kiválasztott települések (önkormányzatok vagy önkormányzati társulások) wifi-pontokat hozhatnak létre a városházákon, közkönyvtárakban, múzeumokban, parkokban, tereken és a közösségi élet egyéb olyan színterein, ahol még nem áll rendelkezésre ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolat. Magyarországon Abától Zalalövőig összesen 91 település nyerte el az egyenként 15 ezer euró (kb. 4,85 millió forint) értékű WiFi4EU-utalványokat.
 
A kiválasztott települések szerződést köthetnek azokkal a cégekkel, melyek közterületeiken telepíteni fogják a wifi-pontot, majd beválthatják a kapott utalványt. Mind a 2800 wifi-pont legalább 3 éven át működni fog. A WiFi4EU-hálózatok ingyenesek és reklámmentesek lesznek, és használatukhoz nincs szükség személyes adatokra. A Bizottság további három felhívást fog a közeli jövőben közzétenni azoknak a településeknek a számára, amelyek ez alkalommal nem kaptak utalványt. A második pályázat meghirdetése 2019 elején várható.
 

A WiFi4EU-utalványokat elnyerő magyarországi települések listája

A WiFi4EU-utalványokat elnyerő összes település Európa-szerte

A WiFi4EU kezdeményezés weboldala

Tájékoztató a WiFi4EU kezdeményezésről

 

A kulturális örökség továbbra is politikai prioritás

Az idén ünnepeltük a kulturális örökség európai évét, mely hivatalosan ma zárul le Bécsben, a #EuropeForCulture konferencián. Mostanáig 11 700-nál több eseményre került sor a kezdeményezésben részt vevő 37 országban, melyre több mint 6,2 millióan látogattak el. Ma, az európai év záró rendezvényén az Európai Bizottság 60 új intézkedést jelentett be, melyek a kulturális örökség védelmét és megismertetését célozzák hosszú távon. Az intézkedéscsomag azt hivatott segíteni, hogy a kulturális örökség európai éve ne csak 2018-ban, hanem a következő években, évtizedekben is éreztesse a hatását.

A kulturális örökség európai cselekvési keretrendszere, melynek kidolgozását a Bizottság idén májusban jelentette be, konkrét intézkedéseket határoz meg abból a célból, hogy tényleges változást idézzen elő az európai kulturális örökség megismerése, védelme és népszerűsítése területén. A keretrendszer öt tematikus területen vázol fel intézkedéseket, melyek végrehajtására a következő két évben kerül majd sor:

1. Kulturális örökség a befogadó Európáért: részvételi lehetőség, hozzáférés mindenki számára

2. Kulturális örökség a fenntartható Európáért: intelligens megoldások a kohézió és a fenntarthatóság jegyében

3. Kulturális örökség az ellenállóképes Európáért: a veszélyeztetett örökség védelme

4. Kulturális örökség az innovatív Európáért: a tudás és a kutatás mozgósítása

5. Kulturális örökség erősebb globális partnerségek kialakításáért: a nemzetközi együttműködés elmélyítése

A konferencián a Bizottság az általa kifejlesztett új mobilalkalmazást is bemutatta. A „Cultural Gems” (A kultúra ékkövei) elnevezésű applikáció lehetővé teszi helyi közösségek számára, hogy bemutassák településük kevéssé ismert, ám kulturális szempontból értékes színhelyeit. Így az odalátogatók és a helyi lakosok is felfedezhetik a település rejtett szépségeit, a kultúra és a kreativitás „ékköveit”.

 
A kulturális örökség európai cselekvési keretrendszere

• A kulturális örökség európai cselekvési keretrendszere: kérdések és válaszok
• A kulturális örökség európai cselekvési keretrendszere: tájékoztató
• 'Cultural Gems' mobilalkalmazás: kérdések és válaszok
• 'Cultural Gems' mobilalkalmazás: tájékoztató
• A 'Cultural Gems' mobilalkalmazás webhelye
• A kulturális örökség európai évének weboldala

 

Mesterséges intelligencia: uniós terv az európai fejlesztések fellendítéséért

Az Európai Bizottság ma összehangolt tervet terjesztett elő a mesterséges intelligencia európai továbbfejlesztésének és felhasználásának előmozdítása céljából. A Bizottság és a tagállamok által közösen kidolgozott tervnek az a célja, hogy az EU-tagállamok, Norvégia, Svájc és a Bizottság között szorosabb és hatékonyabb együttműködés bontakozzék ki, összehangoltabb fellépésre van ugyanis szükség ahhoz, hogy Európa világszinten vezető szerepet töltsön be az élvonalbeli, etikus és biztonságos mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása terén.

A terv közös intézkedéseket szorgalmaz négy kulcsfontosságú területen, melyek a következők: beruházás-ösztönzés, több adat rendelkezésre bocsátása, tehetséggondozás és bizalomépítés. A dokumentum 2019-ben, illetve 2020-ban kezdődő intézkedéseket határoz meg, és a 2020 utáni években elvégzendő tevékenységeket készíti elő, kiemelt figyelmet szentelve több elsőbbségi területnek, például az egészségügyi ellátásnak, a közlekedésnek és a mobilitásnak, a biztonságnak és az energiaellátásnak. A terv legfőbb elemei a következők:

1. A beruházások maximalizálása partnerségek kiépítése révén: Az EU-ban a mesterséges intelligencia fejlesztését szolgáló beruházások szintje alacsony a világ más részeihez képest. A terv a beruházások összehangolása révén 2020 végéig legalább 20 milliárd euró összegű állami és magánberuházást, az azt követő évtizedben pedig évente több mint 20 milliárd euró értékű beruházást irányoz elő a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció területén. A tagállami intézkedések kiegészítéseként a Bizottság 2020-ig 1,5 milliárd eurót fog beruházni, ami a 2014–2017-es időszakhoz képest 70%-os növekedés. A beruházási célok elérését az alábbi közös intézkedések szolgálják:

• nemzeti mesterségesintelligencia-stratégia elfogadása minden tagállamban 2019 közepéig;
• mesterséges intelligenciával foglalkozó új európai köz-magán társulás létrehozása;
• új pénzügyi alap létrehozása a mesterséges intelligenciával összefüggő tevékenységek felfuttatása céljából;
• mesterséges intelligenciával foglalkozó, világszínvonalú központok kiépítése és összekapcsolása.

2. Európai adatterek létrehozása: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia fejlesztéséhez nagyméretű, biztonságos és megbízható adatkészletekre van szükség. A Bizottság az európai országokkal együtt közös európai adattereket fog létrehozni annak érdekében, hogy az adatok határokon átívelő megosztása zökkenőmentes legyen, ugyanakkor teljes mértékben biztosítsa az adatvédelmi előírásoknak való megfelelést.

3. Tehetséggondozás, készségfejlesztés, az egész életen át tartó tanulás támogatása: Az uniós országok szakemberhiánnyal küzdenek. Ezért a Bizottság az európai országokkal együtt – például célzott ösztöndíjakkal – támogatni fogja a mesterséges intelligencia területén folytatott magas szintű tanulmányokat, valamint a digitális készségek fejlesztését és az egész életen át tartó tanulást.

4. Etikus és megbízható mesterséges intelligencia fejlesztése: A mesterséges intelligencia új etikai kérdéseket vet fel. Ahhoz, hogy a társadalmak elfogadják és alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, meg kell teremteni a bizalmat, ezért a terv olyan technológia kifejlesztését célozza, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az etikai szabályokat. Ebből a célból európai szakértői csoport dolgozik azon, hogy etikai iránymutatásokat dolgozzon ki a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozóan.
 

A mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt terv

Kérdések és válaszok az összehangolt tervről

Tájékoztató a mesterséges intelligenciáról

A Bizottság 2018. áprilisi sajtóközleménye a mesterséges intelligenciáról