Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. március 29. Az év 89. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739371. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán külpolitikája önmagának is ellentmond

Orbán külpolitikája önmagának is ellentmond Orbán külpolitikája önmagának is ellentmond Orbán külpolitikája önmagának is ellentmond

A magyar hírrel szinte egyidőben kürtölte világgá az amerikai AP hírügynökség, hogy a múlt héten ismertté vált mamut média-konglomerátum létrejöttének jogszerűségét nem vizsgálhatja sem a Gazdasági Versenyhivatal, sem a médiahatóság, miután Orbán Viktor közérdeknek minősítette a tranzakciót.

Az amerikai ABC TV portálján is megjelentek szerint: mivel a magyar kormányfő nemzetstratégiai érdek kifejezéssel illette az elektronikus, nyomtatott és online médiumok százait magába olvasztó Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány felduzzasztását, ezért az kiesik a versenyjogi szabályozás hatálya alól. Az alapítványt irányító Liszkay Gáborról megjegyzik, hogy Orbán feltétlen híve. Számos magyar és nemzetközi újságírói közösség, illetve hivatalos médiaszervezetek aggályukat fejezték ki, hogy a konglomerátum befolyással lesz a médiapluralizmusra és a sajtószabadságra. 

A Der Standard az Európai Újságírók Szövetségének aggályait osztja meg olvasóival, amelyek szerint az idézőjeles „önkéntes felajánlásokból” felduzzadt kormánypárti média konglomerátum minden bizonnyal véget vetett a média diverzitásának, a sokszínűségének.  Állítólag – legalábbis ez hallható Budapesten –, hogy Orbán megelégelte a médiaoligarchák egyre magasabb kiadásait és átláthatatlan pénzügyi manővereit, úgyhogy nemcsak a lecsupaszított egyenüzenetek és tartalmak egy kézben tartása juttatta arra a belátásra, hogy fel kell számolni a terjeszkedő médiabirodalmakat. A médiapiacnak most már a hatodát birtokló Liszkay Gáborban pedig nem lehet kételkedni, szolgamódra teljesít minden felsőbb utasítást, így Orbán politikai és hatalmi gépezete minden eddiginél olajozottabban fog működni.

A Der Standard egy másik cikkében pedig arról számol be, hogy letartóztatták Nikola Gruevszki macedón exkormányfő titkosszolgálatának a vezetőjét, Vlagyimir Atanaszovskit Szkopjéban. Ezzel egyre nő azok száma, akik a Magyarországon menedéket kapott volt kormányfő holdudvarához tartoztak és akik Gruevszki szökését követően akadtak horogra. 

Az Euronews német kiadásától kezdve az amerikai hírportálokig foglalkoznak a CEU magyar kormány elleni perének lehetőségével. Jogi szakértők szerint ugyanis megvan az esélye annak, hogy bizonyíthatóan kárt okoz a magyar kormány a Közép-európai Egyetemnek, mivel figyelmen kívül hagyta, hogy az egyetem megfelelt a törvényi előírásoknak.

A Forbes magazin a CEU kiűzetésének folyamatát részletesen bemutatva kiemeli például azt az égbekiáltó különbséget, hogy míg David B. Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete nem, addig Judith Sargentini EP képviselő a tanszabadság felszámolásának tekinti a történteket. A holland politikus úgy értékeli, hogy ha az unió képes volt hagyni a kormány zsarnokoskodását az egyetem felett, és más egyetemek, illetve más uniós tagországok szótlanul nézték és nem tettek ellene, akkor ez azt is jelenti, hogy nagy bajban van az Európai Unió. Az amerikai nagykövet megjegyzéseit sem széljegyzetként olvashatjuk a Forbes cikkében, amelyek szerint saját üzleti tapasztalataiból indult ki, amikor úgy fogalmazott, külföldi egyetemként működni Magyarországon csak a kormánnyal együtt lehet. Olyan ez, mint amikor ő az ékszerosztályát egy idegen boltban adta el, „csak vendég voltam egy idegen fickó boltjában” – idézi a nagykövet szavait. Fontosnak vélte azt is kiemelni, hogy NATO-szövetséges űz ki országából egy amerikai egyetemet, illetve hogy egy uniós intézményt vet ki magából egy uniós tagország.

Amikor egy kis ország, mint Magyarország beavatkozik a világpolitikába, majd ellentmondásba kerül saját magával is – címmel a Neue Zürcher Zeitung ír arról, miként alakította ki saját játékszabályait Orbán Viktor, és tette csalódottá szövetségeseit, ellenben ugyancsak kétes barátokat szerzett magának.

A cikk az ukrán konfliktusból kiindulva igyekszik bebizonyítani, hogy az Oroszországhoz politikailag és gazdaságilag is egyre szorosabban kötődő Orbánt a saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban is ellentmondásosan ítélik meg, miközben igyekszik egyensúlyozni Kelet és Nyugat között. Az ellentmondást növeli, hogy Trump és Orbán igencsak szimpatizálnak egymással, azonban az orosz kapcsolat miatt egyre inkább érződik a Fehér Ház elhidegülése. Legutóbb ugyebár Moszkvának és nem Amerikának adta ki Orbán az orosz fegyvercsempészeket. Az, hogy Orbán gyengíti az uniós közösséget, nem kizárólag az ő hibája, hanem azoké a tekintélyes államoké is, akik a ténykedését tétlenül nézték. Így aztán azon sem lehetne csodálkozni, ha az Orbán fűtötte nacionalista tábor erőre kapna.