Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2024. április 24. Az év 115. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739397. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán tantárgy lehetne az önkényurak számára

Orbán tantárgy lehetne az önkényurak számára Orbán tantárgy lehetne az önkényurak számára Orbán tantárgy lehetne az önkényurak számára

Ha nincs hír, az rossz hír Magyarországnak – ezzel a címmel közöl szerkesztőségi kommentárt a The New York Times arról, hogy az autokrata Orbán Viktor ellenőrzés alá vonta az országban a média nagy részét. A kommentár szerint a világ leendő önkényurainak érdemes lenne tanulmányozniuk Orbán Viktort, aki módszeresen és engesztelhetetlenül ellehetetlenített minden bírálatot azzal kapcsolatban, ahogyan jobboldali, nativista, nacionalista politikáját a magyar élet minden vonatkozásában érvényesítette.

A The New York Times lélegzet-elállító arcátlanságnak nevezi azt az újabb fejleményt, hogy több mint egy tucat tulajdonos négyszáznál is több weboldalt, lapot, tévécsatornát, illetve rádióállomást adott át egy Orbánhoz hű emberek által vezetett alapítványnak. Az Orbán által megteremtett média a szerkesztőségi kommentár szerint erősen emlékeztet a régi idők kommunista propagandagépezetére. A The New York Times felhívja a figyelmet arra, hogy a hangoztatott cél, az úgynevezett kiegyensúlyozott médiakörnyezet megteremtése furcsán hangzik, hiszen 2015-ben még csak 31, most már több mint 500 médiaintézmény tekinthető kormánypártinak. A független médiát, amelytől megtagadják az állami hirdetéseket, gyakran felvásárolják Orbán barátai.

Magyarország nem áll egyedül a médiaszabadság ellen intézett támadással, Lengyelország nacionalista Jog és Igazságosság pártja szintén igyekszik ellenőrzés alá vonni a médiát. De Orbán jelölte ki az utat, amikor büszkén közölte, hogy illiberális államot épít. Törekvése arra irányul, hogy aktív intézkedésekkel elterjessze a szélsőjobboldali ideológiát a színházakban, a művészetek egyéb ágaiban, az egyetemeken, az iskolákban, és még a vallásban is. Letörte az olyan demokratikus szervezeteket és intézményeket, mint például a Közép-európai Egyetem, amelyet most a Trump-kormányzat vállvonogatása mellett kiszorítanak Ausztriába – tér ki a The New York Times kommentárja a legfrissebb fejleményre. Megjegyzi, hogy David Cornstein budapesti amerikai nagykövet azzal a tanáccsal szolgált Soros Györgynek, kifizetődő a kormánnyal való együttműködés.

A világhírügynökségek bő terjedelemben számolnak be a CEU távozásának bejelentéséről. Az elsősorban üzleti hírekkel foglalkozó, de politikai kérdésekben is kiválóan tájékozott, amerikai Bloomberg hírügynökség kiemeli Ignatieff rektor azon megállapítását, hogy Magyarország európai és amerikai szövetségesei nem gyakoroltak elég erős nyomást Orbánra a CEU maradása végett. A Bloomberg szerint a fejlemények rávilágítanak arra, hogy az ügyben kétértelmű szerepet játszó Trump-kormányzathoz Orbán sok tekintetben vonzódik, különösen a migrációs témában. Ismerteti ugyanakkor a hírügynökség a washingtoni külügyminisztérium nyilatkozatát, amely szerint az amerikai akkreditációjú programok elköltözése veszteség nem csupán a CEU közössége számára, hanem az Egyesült Államoknak és Magyarországnak is.

Az AP amerikai hírügynökség hangsúlyozza, hogy az CEU elűzése Orbán Viktor populista miniszterelnök Soros Györggyel vívott ideológiai harcának a része, és hogy ennek az ideológiai küzdelemnek a keretében megszorítják a költségvetést és szigorítják az ellenőrzést a többi magyar egyetem, illetve a Magyar Tudományos Akadémia vonatkozásában is.

A Reuters brit hírügynökség megemlíti, hogy az amerikai kormány csalódottságát, az Európai Bizottság pedig aggodalmát hangoztatta, Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, volt belga kormányfő pedig azt mondta, hogy Orbán Viktor szégyellje magát, legutóbb Európában a nácik zártak be egyetemet, az oslóit, 1943-ban.

A német nyelvterületet hírekkel ellátó dpa német hírügynökség kiemeli, hogy Manfred Weber, aki az Európai Néppártnak, vagyis a  Fidesz pártcsaládjának az európai parlamenti frakcióvezetője, valamint a jövő májusi európai választásokhoz kapcsolódóan a Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére, elfogadhatatlannak minősítette az egyetem távozásra kényszerítését, mint írta, tanterve miatt. 

Az AFP francia hírügynökség megállapítja, hogy a tegnapi fejlemények csupán egy hosszú folyamat utóiratát jelentik, egy húsz hónapon át folytatott csata végét, hiszen a magyar kormány 2017 áprilisában döntött a felsőoktatási törvény módosításáról.