Modern, kiegyensúlyozott, méltányos EU-költségvetést 2021–27-re
Az Európai Bizottság ma közleményt adott ki, melyben az Európai Tanács december 13–14-i ülése előtt számba veszi az EU következő hosszú távú költségvetésének elfogadására irányuló tárgyalások során eddig elért eredményeket. A Bizottság biztatónak találja a haladást, és szorgalmazza, hogy ne lankadjon a tárgyalások lendülete.
Az Európai Tanács december 13–14-i ülése döntő fontosságú a már elért eredmények megszilárdítása és a jövőbeli költségvetési keretrendszer fő jellemzőinek meghatározása szempontjából. A mai közlemény célja, hogy előmozdítsa az uniós országok vezetői közötti megbeszéléseket.
Május 2-án a Bizottság méltányos, kiegyensúlyozott és modern költségvetés kialakítására irányuló javaslatot terjesztett elő, ezután pedig jogalkotási javaslatokat dolgozott ki a költségvetés részét képező 37 ágazati programra vonatkozóan. A tárgyalások gyors ütemben haladtak a Tanács bolgár és osztrák elnöksége alatt.
Most az EU-országok vezetőinek politikai iránymutatással kell szolgálniuk a költségvetés legfontosabb jellemzőit illetően:
# Európának olyan modern és kiegyensúlyozott költségvetésre van szüksége, amely szorosan igazodik az EU prioritásaihoz, és kézzelfogható válaszokat kínál napjaink és a jövő kihívásaira. A Bizottság ezért a költségvetés korszerűsítése végett bővíteni kívánja a finanszírozást a kulcsfontosságú területeken, köztük az innováció, a digitális gazdaság, az éghajlat-politika, a környezetvédelem, a migráció, a határigazgatás, a biztonság, a védelem és a külső tevékenység terén. A javaslat értelmében ugyanakkor a kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is lényeges szerepet játszik majd Európa jövője szempontjából
# A következő hosszú távú büdzsének egyszerűbbnek és átláthatóbbnak kell lennie.
Ahhoz, hogy Európa idejében, határozottan és hatékonyan tudjon reagálni gyorsan változó világunkban, a jelenleginél is rugalmasabb költségvetésre van szüksége.
# A kiadási oldal és a finanszírozási források tekintetében egyaránt méltányos költségvetést kell kialakítani. A Bizottság által előterjesztett költségvetés, mely a jövőbeli 27 tagú EU bruttó nemzeti jövedelmének hozzávetőleg 1,11%-át teszi ki, egyszerre ambiciózus és reális.
Ha a 2019. május 9-i nagyszebeni csúcstalálkozóig sikerül a lehető legnagyobb mértékű előrehaladást elérni, akkor legkésőbb 2019 októberéig teljes körű és átfogó, számadatokat is tartalmazó megállapodás születhet a 2021–27-i uniós költségvetésről – ami fontos feltétele annak, hogy az új uniós programok időben, azaz 2021. január 1-jén megkezdhessék működésüket.
A migrációs stratégia eredményei
Az Európai Bizottság ma jelentést tett közzé arról, mi mindent tesz az EU azért, hogy a migrációt – annak minden vetületére kiterjedően – kezelje. A jelentés alátámasztja azt a megállapítást, hogy az EU által alkalmazott átfogó megközelítés minden területen eredményesnek bizonyul: a partnerországokkal folytatott együttműködés elmélyült, a külső határok védelme javult, az irreguláris migránsok száma a migrációs válság előtti szintre esett vissza, az uniónak pedig az eddiginél is hatékonyabb eszközök állnak a rendelkezésére ahhoz, hogy területén a migrációt kezelje.
Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség operatív szinten – az EU-n kívül és belül egyaránt –, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak pedig gyorsan véghez kell vinniük az uniós menekültügyi rendszer reformját. Kiemelten fontos, hogy még a következő évi európai parlamenti választások előtt elfogadják azt az öt javaslatot, amelynek tekintetében széles körű politikai egyetértés uralkodik (kvalifikációs irányelv, befogadási feltételek, Európai Uniós Menekültügyi Ügynökség, Eurodac-rendelet, valamint uniós áttelepítési keret).
További négy bizottsági javaslat esetében arra van szükség, hogy az európai parlamenti választások előtt politikai megállapodás jöjjön létre az érintett területeken (menekültügyi eljárásokra vonatkozó rendelet, a dublini rendelet reformja, Európai Határ- és Parti Őrség, visszatérési irányelv).
A Bizottság közzétette az európai polgárok schengeni övezettel kapcsolatos véleményéről szóló Eurobarométer-felmérés eredményeit is, amelyekből a többi között kiderül, hogy az uniós polgárok 75%-a – a magyar válaszadóknak pedig a 79%-a! – pozitívan ítéli meg a schengeni övezetet saját országa szempontjából.
- Bizottsági eredményjelentés
- A közös európai menekültügyi rendszer reformja: tájékoztató az elfogadásra kész jogalkotási javaslatokról
- Tájékoztató a menekültügyi eljárásokra vonatkozó rendeletjavaslatról
- Tájékoztató a dublini rendelet reformjára irányuló javaslatról
- Tájékoztató az Európai Határ- és Parti Őrségről
- Tájékoztató a visszatérési irányelv reformját célzó javaslatról
- A schengeni övezetre vonatkozó Eurobarométer felmérés eredményei
- A schengeni övezetre vonatkozó Eurobarométer felmérés magyarországi eredményei
Access City díj a fogyatékossággal élők életét megkönnyítő városoknak – Kaposvár különdíjat nyert
Brüsszelben ma átadták az idei Access City díjat. A díjjal az Európai Bizottság és az Európai Fogyatékosügyi Fórum olyan európai városokat ismer el, amelyek úttörők az akadálymentesítés terén, és hozzáférhetőbbé teszik a települést a fogyatékossággal élő polgárok számára. Az idei Access City díjat a hollandiai Breda kapja, mert a város folyamatosan fejlesztéseket hajt végre abból a célból, hogy megkönnyítse a fogyatékossággal élők életét. A második és a harmadik helyezést a franciaországi Évreux és a lengyelországi Gdynia nyerte el, két város – a magyarországi Kaposvár és a spanyolországi Vigo – pedig különdíjat kapott.
Kaposvár azzal érdemelte ki az elismerést, hogy folyamatosan lépéseket tesz az általános akadálymentesítésre, és vállalta, hogy valamennyi közterületét hozzáférhetővé teszi a fogyatékossággal élők, az idősek és a kisgyermekes családok számára. Az idén a város helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, és helyi esélyegyenlőségi fórumot hozott létre.
Az Access City-díj elnyerésére kiírt verseny a 2010–20 közötti időszakra vonatkozó uniós fogyatékosságügyi stratégia szellemében útnak indított kezdeményezés. A díjat annak a városnak ítélik oda, amelyik egyértelmű és fenntartható módon javította a városi élettel kapcsolatos alapvető szolgáltatások hozzáférhetőségét, és konkrét terveket dolgozott ki további fejlesztések megvalósítása céljából. A díj célja, hogy tettekre sarkalljon más, hasonló kihívásokkal szembesülő városokat, és ösztönözze a bevált módszerek terjedését az EU területén.
