Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely alapján megállapították, hogy a 444.hu hiperlinkeléssel sértette meg a Jobbik jó hírnevét. A 2013-ban kezdődött ügyben végül a strasbourgi bíróság adott igazat az online újságnak. A bíróság ebben az ügyben foglalkozott először a hiperlinkelés és a szólásszabadság kapcsolatával. A Magyar Jeti Zrt.-t, a 444.hu kiadóját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI)  képviselte.

A 444.hu 2013 szeptemberében számolt be arról, hogy Romániába tartó futballszurkolók egy csoportjának busza megállt a határhoz közeli Konyár nevű település iskolája előtt, ahova főleg roma gyerekek járnak.  A cikk megírásakor nem volt világos, hogy pontosan mi történt a helyszínen, például hogy a szurkolók fenyegették-e a gyerekeket. A cikk szerzője ezért igyekezett megszólaltatni minden érintettet. Írásában megjelent az iskolaigazgató, a rendőrség és a helyi kisebbségi cigány önkormányzat vezetőjének álláspontja is.

Utóbbi, Gyöngyösi Jenő a Youtube-ra feltöltött rövid videóban foglalta össze a történteket, erre egy link mutatott a szövegben. Ebben a videóban a helyi vezető arról beszélt, hogy „jobbikosok” érkeztek a faluba, ez a meglátása azonban a 444 cikkébe már nem került be, az írásban nem szerepelt a Jobbik neve.

A Jobbik pert indított az újság ellen, mert szerintük a Gyöngyösi Jenő nyilatkozatára mutató linkkel a lap megsértette a párt jó hírnévhez való jogát, és azt híresztelte, hogy a konyári iskolánál történtek a Jobbik által szervezett események voltak. Azt is sérelmezték, hogy ezáltal egy rasszista, cigányellenes kép alakulhat ki a választókban a Jobbikról.

A TASZ álláspontja szerint a gondosan eljáró, az újságírás etikai szabályait tiszteletben tartó sajtó nem vonható felelősségre azért, ha anélkül linkel egy külső tartalomra, hogy azzal azonosulna. Különösen igaz ez abban az esetben, ha egymásnak ellentmondó álláspontokról tudósítanak egy esemény kapcsán, ahogyan ez a konyári esetben is történt.

A magyar bíróságok nem osztották a TASZ véleményét, az ügyet mindhárom fokon elvesztették, és nem talált rajtuk fogást az alkotmánybíróság sem. Magyarországon a bírói gyakorlat szerint az újságok – a sajtótájékoztatókról szóló beszámolók kivételével – minden idézetért a körülménytől függetlenül úgy felelnek, mintha az a saját tartalmuk lenne. Ezt nevezi a gyakorlat objektív felelősségnek, amely alapvetően megnehezíti, hogy a sajtó szabadon tudósíthasson a közélet eseményeiről. A jogvédő szervezetek azért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), hogy kimondassák: a magyar gyakorlat sérti a szólásszabadságot.

Az EJEB döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok tudatosan nem vizsgálták, hogy az újságíró és a lap jóhiszeműen, az újságírás etikai szabályait megtartva járt-e el, ami ellentétes az EJEB gyakorlatával. Az ítélet szerint a magyar objektív felelősségi gyakorlat negatívan befolyásolhatja az információ szabad áramlását az interneten, és teljes egészében eltántoríthatja a szerzőket a hiperlinkek használatától.

Az EJEB egy tesztet is kidolgozott annak megítélésére, hogy a hiperlink beágyazásért felelősségre lehet-e vonni a szerzőt, és hangsúlyozta, hogy a felelősség nem ítélhető meg objektív alapon, minden ügyet egyedien kell elbírálni.