A Kék Macska, avagy: botrányok a boldog békeidők Budapestjén

Izgalmas történet Borbás Edina legújabb könyve, a Kék Macska. Ne tévesszen meg senkit se a cím, ezúttal nem egy különleges állatról, hanem egy fantasztikus mulatóról szóló történetet vehet kezébe az olvasó – tele botrányokkal, szerelmi történetekkel, diadalokkal és tragédiákkal. A könyv az Álomgyár Kiadónál jelent meg. (Nyitó képünk forrása:szinigazdasag.hu)

Borbás Edina (bal oldali képen), MTA SZAB (Szegedi Akadémiai Bizottság) médiadíjasa, a Los Angeles Cinefest-díját elnyert forgatókönyv-írónő szerint ez a könyv nem szexuálisan túlfűtött, nem erotikus regény, inkább kalandregény, még akkor is, ha találunk benne sikamlós történeteket is. (Nyitó képünk forrása:szinigazdasag.hu)

A regényt valós események ihlették, ezúttal a boldog békeidőkbe repíti vissza az olvasót. Történeteit a szerző a korabeli újságokból merítette. A Kék Macska napjainkban is létező vendéglátóhely a budapest-terézvárosi Király utcában, igaz, már nem a korabeli profillal. Valójában a regénybeli események, botrányok egy része itt, másik része a pesti Somossy Orfeumban (1894–99), a terézvárosi  Nagymező utca 17. alatti mulatóban zajlott.

„A korabeli botrányokat nem kiszíneztem. Sőt a valóságban a nem akármilyen közbotrányt okozó történeteket még megpróbáltam szelídíteni – mondta a szerző. Így például az egyik hihetetlen, mégis megtörtént eset, hogy Haj Sándor Sarolta kétszer házasodott, férjhez ment, pedig igazából nő volt. Feleségei nem haragudtak rá, de az egyik apósa visszakérte a kelengyét. Említhetnénk a porosz államminiszterről szóló botrányt is…

A győri születésű Somossy (Singer) Károly (1837–1902), a Kék Macska tulajdonosa alapította meg a „Konstantinápoly Budapesten” buli-negyedet (a mai Lágymányosi híd és a Gellért fürdő közötti területen), ám rövid idő alatt tönkrement, szegényen halt meg. Ő vetített először filmet Budapesten.

A romantikus kalandregény szövevényes szálai az Osztrák–Magyar Monarchia elfeledett botrányait és botrányhőseit vonultatja fel, igazi hamisítatlan Hamupipőke-sztoriba ágyazva. A történet 1901 tavaszán kezdődik. A Nyugati pályaudvar füstös peronjára érkezik egy ártatlan, vidéki lány, Eliza, akit magával ragad a nagyvárosi élet forgataga. Kiderült: ahová Pestre dolgozni indult, már nem aktuális, ugyanis reménybeli munkáltatója időközben elhunyt.

Egy véletlen találkozás gróf Madarassy Andrással örökre megváltoztatja a hajadon addigi életét, míg végül az elveszett, tiszta lelkű szakácslány a Kék Macska nevű kétes hírű lokál konyháján talál menedéket.

A buja mulató kalandor életű tulajdonosa, Sommossy Károly mindent egyszemélyi irányítása-felügyelete alatt tart, a konyhától a kéjbarlangon át a lokál exkluzív fogadóteréig. Alkalmazottai marionett-bábuként ugrálnak előtte, kivéve Carola Cecíliát, a Kék Macska díváját, akinek szenvedélyes természetével még az Európa-szerte elismert üzletember sem bír. Carola Cecilia lábai előtt hevertek a férfiak. Zseniálisan tudta megkopasztani hódolóit: egy év alatt egymillió dollárt „keresett”. Mekkora pénz volt az akkoriban? Az Operaház építése kétmillióba került. Igaz, ha kilépett az utcára, már nem ismerték meg azok, akikkel éjszakánként mulatott. Nem is köszöntek a dívának.

Eliza élete összeforr a Kék Macska lokál buja mindennapjaival. Sikerül-e Elizának megőriznie tisztaságát ebben a fényűző, mégis romlott környezetben?

Különleges világot ismerünk meg Eliza története kapcsán: pezsgő lokálélet, szenvedélyes szerelem, hatalmas botrányok a századforduló romantikus Budapestjén, nem is szólva a kettős erkölcsről, az éjszakák és a nappalok más-más értékrendjéről.