Aligha szabad a magyar sajtó

Újabb céget bízott meg a magyar kormány, hogy érdekeit képviselve lobbizzon érte az Egyesült Államok törvényhozásában illetve Trump elnöknél – adta hírül az amerikai Politico. A Barnes & Thornburg cégtől Craig Burkhardt kapta ezt a megbízást, amely mindössze két és fél hónapig tart 2019 január végéig, s ezért 50 ezer dollár, 14 millió forint üti majd a markát.

Feladata a követségen keresztüli kapcsolattartáson át különféle prezentációk amerikai döntéshozók számára, legfőképp migrációs és vallásügyi kérdésekben. A cikk megjegyzi, hogy az amerikai külügyminisztérium nemegyszer bírálta a magyar kormányzat muzulmánellenes retorikáját, illetve a vallásügyi törvényt, a többi között a Scientológia egyház elleni nyomozást. 

Az antiszemitizmus elleni küzdelemre 3,4 millió dollárnyi kiadást tervezett be a magyar kormány a költségvetésbe – jelentette be közleményben az EMIH, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezetője, Köves Slomó – írja a Jewish Telegraph Agency. A kormánnyal együttműködésben a Tett és Védelem Alapítvány veszi gondozásba a projektet, amelyben a többek között szerepel a zsidókat ért incidensek megelőzésére illetve kezelésére hivatott forróvonal. Idézi a cikk Köves Slomót, aki szerint a kormány sokat tesz az antiszemitizmus ellen fellépve, amiért ő csak háláját tudja kifejezni. Orbán Viktor populista retorikája és intézkedései miatt nemegyszer rasszista vádak érték a kormányt – írja a hírügynökség. A Mazsihisszal nyíltan összetűzésbe került a náci megszállás emlékműve miatt, mert utóbbi szerint az alkalmas bizonyos értelemben a holokauszt tisztára mosására. Ezt viszont a kormányfő következetesen visszautasította, és ígéretet tett az antiszemitizmus elleni küzdelemre – írja a Jewish Telegraph Agency, amely azzal zárja a tudósítást, hogy mintegy 100 ezer zsidó él ma Magyarországon, a Tett és Védelem Alapítvány 2017-ben 37 antiszemita incidenst regisztrált, ebből 24 esetben gyűlöletbeszéd miatt tettek feljelentést, és egyetlen fizikai atrocitásról sem érkezett bejelentés.

Egy nap alatt létrejött Magyarország legnagyobb média-konglomerátuma – számol be a The Washington Post a szerdai média-felvásárlásokról, kiemelve, hogy Orbán Viktor legjobb szövetségesével a háttérben, aki a legnagyobb médiamágnásnak számított, megalakult a Közép-európai Sajtó- és Média-alapítvány, amelybe kábel tv-től kezdve rádiók, internetes portálok, újságok – minden, ami fellelhető a sajtó műfajában –felajánlották csatlakozásukat. Orbán 2010-i hatalomra jutása óta a sajtó- és szólásszabadságot értékelő nemzetközi felmérésekben Magyarország minden évben egyre hátrébb csúszott, s a tegnapi változások után tulajdonképpen aligha mondható el, hogy szabad lenne a sajtó. Ezek a médiatermékek eddig egymással versenyeztek az állami hirdetésekért, most, hogy összevonják őket, sokkal olcsóbb lesz a működtetésük. Másrészt nemcsak átláthatóbbak lesznek a kormány számára, de az üzenetet az eddigieknél is koncentráltabban fogják teríteni.

A konglomerátum ezzel szemben azt mondja, azért jött létre, hogy megmentse a magyar írottsajtó-kultúrát, mert művelői a médiafogyasztókat és a polgári értékeket hivatottak megvédeni. Az alapítványba ingyen apportált 10 médiacég értéke mintegy 100 millió dollár lehet, s egy kommentár szerint ez az akció azt bizonyítja, hogy a cégvezetők nem voltak igazi cégtulajdonosok a szó piaci értelmében, csak politikai utasításra cselekedtek, és ez a politika akarat érvényesült ezúttal is.

Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett – adja hírül a magyar kormány által működtetett Hungary Today írását a Kijev Post semmilyen kommentárt nem téve a cikkhez. Idézi a Szijjártó Péter budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottakat, amelyek szerint az Ukrajnában bevezetett hadiállapotra tekintettel megkezdődtek a besorozások, de a magyar külügyminiszter azt az információt kapta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökétől, Brenzovics Lászlótól, hogy a kárpátaljaiak besorozása nem lesz aránytalan a többségi ukránokhoz képest. 

Magyar parlamenti delegáció érkezett az osztrák fővárosba az APA osztrák hírügynökség beszámolója szerint, hogy igazságügyi és a migrációs válság ügyeiben egyeztessen.

 

Ígéretet tett a magyar kormány a globális felmelegedés elleni küzdelem részeként, hogy 500 MW-ról 30 ezer megawattra növeli a napenergiából nyert villamosáram-termelést a következő 5 éven belül – adja hírül a brit Verdict, amely az uniós emissziós-kereskedelem részeként ismerteti a magyar terveket. A Lengyelországban is befektetett Sun Investment Group ennek ismeretében nagy reményeket fűz a megújulóenergia-bizniszhez hazánkban is. A cikkben szerepel, hogy 2030-ra az utolsó szénbányát is bezárja Magyarország.