A talaj nem korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás
Miután az Európai Bizottság 2014-ben visszavonta javaslatait, vita alakult ki a talajvédelmi irányelvekkel kapcsolatban a nem megfelelő EU-n belüli talajgazdálkodásról.
Ezzel szemben a nemzetközi érdeklődés nőtt a talajok nemzetközi évének és az azt követő kezdeményezéseknek, köztük a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek (SDG) köszönhetően. Számos üzleti ellátási lánc és a körkörös gazdaság is függ a talajoktól és azok ökoszisztéma-szolgáltatásától. Európában jelenleg mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talajdegradáció, vagyis a talaj minőségének romlása, és ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti.
Az EASAC most közreadott jelentésében, melynek címe: „Az európai talajok fenntarthatóságának lehetőségei”, rámutatott, hogy a politikai döntéshozóknak meg kell ragadniuk a lehetőséget, hogy tegyenek Európa talajainak védelméért, és biztosítsák a fenntarthatóságukat.
Az európai talajokra vonatkozó referenciaértékek még mindig hiányosak, ezért is kell fejleszteni a különböző nemzeti monitorozó rendszerek közötti összhangot. „A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést, csökkenti a talaj termékenységét, rontja a szerkezetét, vízmegtartó képességét. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket a témákat. A degradáció nemcsak a környezetet érinti, hanem az emberi egészséget és a megélhetést is”- mondta Michael Norton professzor, az EASAC környezetvédelmi igazgatója.
A talajeróziós károk veszélyeztetik az élelmiszer-biztonságot, és rontják a környezet állapotát.
Fotó: Tóth Gergely
„A talajok gondoskodnak a nélkülözhetetlen tápanyagokról, a vízről, oxigénről, így segítenek az élelmiszer megtermelésében, valamint mérséklik az árvíz kockázatát, tisztítják a vizeket, nagy mennyiségű szenet raktároznak, és segítenek megőrizni a biológiai sokféleséget fenntartó ökoszisztémákat, gátolva a talajfertőzéseket, továbbá új antibiotikumok megtalálásának lehetőségéről is gondoskodnak.
Nem szabad a talajokra korlátlanul rendelkezésre álló erőforrásként gondolni:
ha leromlanak, nem újíthatók meg, legalábbis nem a mi életünk során” – mondta Wim van der Putten professzor, a szakértői bizottság elnöke a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémián tartott munkaértekezleten.
Az EASAC által kiemelt legfontosabb témák közé tartozik a klímaváltozás, az erdőirtás és a tartós talajpusztulás, a biodiverzitás, a bioüzemanyagok, az egészség és a közös agrárpolitika.
A jelentés megállapítja, hogy a talajok 2-3-szor annyi szenet tartalmaznak, mint a légkör. Az EASAC támogatja a „4 ezrelék” kezdeményezését, amelynek célja a talaj széntartalmának növelése, ami klímaszabályozó szerepe mellett elengedhetetlen a talaj termékenységének és a talajszerkezet fenntartásának szempontjából is. Erősen ajánlottak azok az intézkedések és a gazdálkodóknak adott konkrét tanácsok, amelyek javítják a mezőgazdasági talajok minőségét, miközben mérséklik a klímaváltozást. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a talaj széntartalma – például a tőzeglápok pusztulása miatt – Európa-szerte továbbra is csökken. Klímavédelmi és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú lenne az EU-ban a tőzeglápok védelme és helyreállítása.
Az EASAC aggodalmát fejezi ki a talajok növekvő beépítése miatt. Ez nemcsak az Unión belül okoz természeti és társadalmi károkat, hanem – mivel a csökkenő termőterületek növelik a mezőgazdasági import iránti keresletet – az EU-ba exportáló országokban erdőirtást is okoz. Meg kellene próbálni a területi tervezéssel, az infrastruktúra-fejlesztéssel és a bányászati tevékenységgel a lehető legkevésbé zavarni a talaj élelmiszer-előállításban és más ökoszisztéma-szolgáltatásokban betöltött szerepét.
Az EASAC megjegyzi, hogy bár a felszín feletti biodiverzitást védi az élőhelyvédelmi irányelv, a Natura 2000 és más, biodiverzitással kapcsolatos kezdeményezések, a föld feletti élővilág a talajok biológiai sokféleségétől is függ. A talajok valóban rendkívül sokfélék, és egy maroknyi belőlük több ezer fajt rejt magában! A biodiverzitással kapcsolatos kezdeményezéseknek ezért a talaj biodiverzitását is tartalmazniuk kell intézkedéseikben.
A talajok gerinctelen élővilágának közösségében a felszínen ragadozó pókok fontos szabályozó szerepet töltenek be
Fotó: Ujvári Zsolt
Bioüzemanyagok
A bioüzemanyagokkal kapcsolatos politikák növelik az olyan növények (pl. kukorica) termesztésének kockázatát, amelyek nem védik a talajokat az erózióval szemben. A megfelelő bioüzemanyag-nyersanyagok ugyanakkor fokozhatják a talajvédelmet. A talajügynek tehát kapcsolódnia kellene a bioüzemanyagok és a velük kapcsolatos intézkedések témájához is.
Az EASAC megjegyzi, hogy a humán- és állati gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok kikerülése a talajrendszerbe veszélyezteti a talaj biodiverzitását. A talajvédelem és a növénytermesztés szabályait is jobban ki kell dolgozni annak érdekében, hogy a magasabb terméshozamú növények megfelelő koncentrációban tartalmazzák az emberek számára szükséges mikrotápanyagokat.
A haszon rövid távú maximalizálása gyakran összeférhetetlen a talaj hosszú távú fenntarthatóságával. Ezért a KAP következő időszakában konkrét céloknak kell szerepelniük a talaj fenntarthatóságáról.
Olyan új minősítési rendszereket kell kialakítani, amelyek igazolják, hogy a mezőgazdasági termelők fenntartható módon kezelik a talajukat.
A teljes jelentés, amely elérhető az EASAC honlapján, 7. pontjában további részleteket tartalmaz a talaj fenntarthatóságának javítására vonatkozó szakpolitikai lehetőségekről.
Az EASAC (European Academies’ Science Advisory Council) az EU tagországai, valamint Norvégia és Svájc tudományos akadémiáit foglalja magába azzal a céllal, hogy független, tudományos tényeken alapuló javaslatokat fogalmazzon meg a politikai döntéshozók számára az Európát érintő fontos kérdésekben.