Amerikai véleményvezérek kongresszusi meghallgatást és határozatot sürgetnek CEU-ügyben

„Támadás alatt a demokrácia Magyarországon, Amerikának meg kell szólalnia” címmel a CNN adta közre Norman Eisen és Geffrey Gedmin véleménycikkét Magyarországról, s a cikkhez Michael Ignatieff videó-interjúját is csatolták a szerkesztők. Eisen Obama elnök etikai cárjaként vonult be az elnöki történelemkönyvekbe, Gedmin pedig a Szabad Európa Rádió szerkesztője volt, jelenleg az American Interest főszerkesztője.

Bejelentik: csatlakoznak ahhoz a meghatározó hatvan amerikai vezetőhöz, aki kétpárti levelet írt a CEU Budapesten tartásáért, és gyakorlatilag figyelmeztetik az amerikai vezetést, hogy meg kell szólalnia, nem tűrve azt a helyzetet, ha indok nélkül Orbán Viktor nem hajlandó aláírni december 1-ig az egyetem működésének meghosszabbítását. A szerzők úgy látják, Orbánnak elege lett a CEU liberális ideológiájából és ezért harcol ellene. Megjósolják, hogy tüske lesz Orbán az amerikai vezetés szemében, ha továbbra is köti az ebet a karóhoz.

A demokrácia életben tartása végett a szerzők konkrét javaslatot fogalmaznak meg: ezek szerint december 1-je után az eddig sem magas szintű diplomácia kapcsolatokat még lejjebb kell meghatározni, Mike Pompeo ne fogadja mindaddig magyar kollégáját, Szijjártót, amíg a CEU ügyét nem rendezi Budapest. Az amerikai kormánynak pedig nyílt levélben kell felszólítani a magyart a helyzet tarthatatlansága miatt. Az amerikai kongresszusnak be kell szüntetni a kapcsolatépítést, meghallgatást kellene tartania a témában behívandó az érintetteket, és elfogadni ezzel egy időben a civileket és a magyar média függetlenségét segítő határozatot – megbélyegezve az Orbán-kormányt. A magyar NATO-tagságot illetően a két szerző szerint a katonai szövetségnek saját magáért is ki kell állnia, mert nem elég csak az érdekek mentén politizálnia, hanem érték alapú szövetségi rendben kell működnie. Orbán visszaél az amerikaiak jóhiszeműségével. Félő ugyanis, ha mindezeket a lépéseket kihagyja Amerika, akkor Orbán a demokrácia lebontását újabb intézkedéssel folytatja.

A brit The Independent – sok egyéb médiummal egyetemben – idézi Donald Tusk minap elhangzott mondatait: aki szembemegy a jogállami normákkal és az igazságszolgáltatással, az nem tekinthető kereszténydemokratának. Senkinek nincs joga – legalábbis a mi politikai családunkban a liberális demokráciát, mint alapértékünket támadni – intette Orbánt az Európa Tanács elnöke anélkül, hogy nevét megemlítette volna. Győznünk kell, különben odavész az alapításkor kitűzött cél. Ez az uniós választás Tusk szerint nem a munkahelyekről és a juttatásokról szól, hanem az Európai Unió és alapértékeinek a megmentéséről.

Az amerikai elnök szócsövének tekintett szélsőséges Breitbart News arról számol be, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a populista, migránsellenes pártok vezetnek Olasz-, Francia- és Magyarországon. A Median felmérését épp úgy idézik, mint azt, hogy Matteo Salvini a legnépszerűbb politikus Olaszországban, Franciaországban pedig soha nem látott mélységbe, 21%-ra csökkent Emmanuel Macron népszerűségi indexe, s megelőzte őt Marine Le Pen és a pártja, a Szabadság Front. 

A The New York Times kulturális rovata hosszasan értékeli, nem szuperlativuszokban, a Magyar Balett Társulatnak a Lincoln Centerben nyújtott, első teljesítményét a Hattyúk tava négyórás előadásáról.

Különösen érdekes, hogy az orosz kormány által szponzorált Russia Today (aminek egyébként van magyar megfelelője is, a Hungary Today) azzal vádolja a médiát, hogy a pénzügyi eszközökkel rendelkező agytrösztök befolyásolására dezinformálják a médiafogyasztókat. A sok példa közt vezetőelső helyen említi a beregszászi vízumügyet, amely mögött a szálakat természetesen Kijev mozgatja – véli az Russia Today.

A Vatican Newsból pedig megtudhatjuk, hogy Budapesten rendezik 2020-ban a soron következő nemzetközi eucharisztikus kongresszust a multikulturalizmus jegyében.

A hat nyelven közvetítő, közszolgálati China Global Television Network számára adott interjút Szijjártó Péter a Nemzetközi Kínai Import Expo alkalmából Shanghajban, ahol gyakorlatilag az amerikai elnök globális szabadkereskedelmi egyezményeit felmondó politikáján sajnálkozott a magyar külügyminiszter: „Nagyon sajnáljuk, hogy kereskedelmi háborúba kezdett az Egyesült Államok”. Szijjártó elmondta, egyetért a kínai kormányfővel, hogy Európai Unió és Magyarország, illetve Kína között tisztességes kereskedelmi egyezményt érdemes kötni. Szijjártó a mezőgazdasági és gyógyszeripari termékeket említette az első helyen, mint a Kínában megjelenő sikeres exportcikkeket. Hozzátette, igyekszik Magyarország elkerülni a kereskedelmi háborút.