Mi lesz veled, Sapiens? 21 lecke a 21. századra
„Mit jelez Donald Trump hatalomra jutása? Mit tehetünk a járványszerűen terjedő álhírek ellen? Miért van válságban a liberális demokrácia? Isten visszatért? Új világháború közeleg? – Aki a kérdéseket itt és most a „21. lecke a 21. századra" című művével mindannyiunknak szögezi, két korábbi, magyarul is „agyonolvasott” könyv, az emberiség megszületését és fejlődésének történetét egyedi módon feldolgozó „Sapiens” és „Homo Deus” tudós izraeli szerzője, Yuval Noah Harari. (Nyitó képünkön a szerző és angol nyelvű műve; kép: youtube.com.)
Az újabb, a szó legszorosabb értelmében napra kész, s így – akarom, nem akarom –alaposan gondolkozásra kényszerítő kötet teljesen friss, 2018-ban született, eredeti, angol kiadása pillanatok alatt világsiker lett. Olvasójaként bízvást állítom: a magyar nyelvű publikáció is – amely Torma Péter parádés fordításában, a Central Kiadói Csoport / AnimusCentralgondozásában jelent meg – tömeges olvasottságra számíthat. (Azt még nem kicsiny magyar büszkeséggel jegyzem meg, hogy most azt is megtanultam: ennek a 2018-ban megjelent könyvnek az erre joggal büszke kiadója „az 1795-ben alapított Magyar könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja” Első jogelődje, a Pesti Könyvárusok Grémiuma néven kezdte meg működését.)
Harari írása születhetett volna akár tegnapi hírek mai kommentárjaként.
Az, amit és ahogyan – vitathatatlanul a Sapiens, de különösképpen az európai ember jövőjét féltve – kérdez: „Lényegtelen információkkal elárasztott világunkban a tisztánlátás hatalom. Vajon értjük még egyáltalán a világot, amelyet alkottunk? Tudjuk, mi történik körülöttünk, melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Tudjuk, hogy mire tanítsuk a gyerekeinket?”
Válaszainak legmeghatározóbb gondolata pedig – intő figyelmeztetés. „A Homo Sapiens nem várhat. A filozófia, a vallás és a tudomány is kezd kifutni az időből. Az emberek évezredek óta vitáznak az élet értelméről. Nem folytathatjuk ezt a vitát a végtelenségig.” Mert a technika, a biológia, a változó klíma, a gazdaság, nem utolsó sorban az embert helyettesítő, tudásában felülmúló mesterséges intelligencia, s mindehhez ráadásként a politika, az ideológia és a hatalmát görcsösen védő egyre szűkülő elit együtt – ha nem robban szét a Glóbusz – olyan veszély elé állítja az embert, amivel eddig sohasem találkozott: azzal, hogy sapiensből, sőt homo sapiensből jelentéktelenné válik a Földön. Harari megfogalmazásában: „Lehetséges, hogy a 21. század populista felkelései nem az embereket kizsákmányoló populista elit ellen irányulnak majd, hanem az ellen a gazdasági elit ellen, amelynek nincs szüksége az emberekre. Csakhogy az is lehet, hogy ez vesztes csata lesz. A jelentéktelenség ellen sokkal nehezebb küzdeni, mint a kizsákmányolás ellen.”
Persze valóban lehet, hogy ez a jövőkép valójában futurisztika, ezt maga Harari is így látja. Mégis: minden sora, gondolata, következtetése egy az emberiségért felelősséget érző tudós vészkiáltása.
Akkor is az, amikor arra figyelmeztet: maga is bizonytalan abban, a jövő a liberalizmus, a liberális demokrácia valamilyen tovább fejlesztett változata lesz-e, vagy pedig egészen más irányba megy tovább a világ. De akárhogyan alakul a jövő, legalább egy közös fegyverre elengedhetetlenül szüksége van, lesz a mindenfajta ismeretlennel szembe kerülő homo sapiensnek – bármilyen is a faja, hívő vagy nem hívő világlátása, neme, bőrének színe –, hogy győztesként kerüljön ki a 21. századból. Szinte könyörög a szerző:
„Az illiberális rendszerek védjegye, hogy még határaikon kívül is megnehezítik a szabad beszédet. Az ilyen rendszerek terjedésével egyre veszélyesebb dolog lesz kritikusan gondolkozni fajunk jövőjéről… De kérem, jegyezzék meg, hogy ez a könyv csak úgy íródhatott meg, hogy az emberek szabadon gondolhatják, amit akarnak, és tetszés szerint kifejezhetik magukat. Ha ezt a könyvet értékelik, értékeljék a szólásszabadságot is”.
Mert sajnos, a globális világhelyzet és bene sok részlet – különösképpen egy a jelenről és a jövőről töprengő magyar, és minden gondolkozni képes európai ember számára még annál is sokkal „fortélyosabb”, mint hisszük. Harari könyvének számomra legfontosabb tanulsága, hogy a 21. századra feladott leckék megoldásának, pontosabban az emberiség túlélésének elemi feltétele, hogy legalább megpróbáljunk eligazodni a kavargó, zűrzavaros világ forgatagában. Tehát mondhatnám ceterum censeo-ként is, hogy nem élhetünk a szólás, a viták szabadsága nélkül.
Úgy tűnik föl: nincs ma olyan ruhánk, amire gombot lehetne ölteni. S nem is lesz, ha a világ fejlett részei az USA-tól Európán át Japánig – vagyis ez nem fehérek vagy nem fehérek kérdése – nem ébrednek rá gyorsan, hogy együtt kell emberhez méltó életkörülményeket teremteniük a Földnek mindazokon a részein, ahonnan azért menekülnek az emberek, mert képtelenek ott élni (nyomor, egyre élhetetlenebb klíma, háborúk, ráadásként vallási konfliktusok, stb.)
Legyenek ruhák, amikhez gombot lehet varrni! A Homo Sapienshez illőek, - és minden kontinensen…
Lásd még: https://en.wikipedia.org/wiki/Yuval_Noah_Harari
https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/21-lecke-a-21-szazadra
https://hu.wiktionary.org/wiki/futurisztikus
