Jövőre érezhetően lassuló növekedés várható – működési zavarok költségvetési-állami ágazatokban
Miközben a legtöbb előrejelző az idén 4–4,5%-os növekedésre számít, jövőre a kormány kivételével már csak 3–3,5%-osra. (A GKI ez évre legalább 4,2, jövőre csak 3,2 százalék körüli növekedéssel kalkulál.) Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis lassulni fog, s az európai konjunktúra is bizonytalan.
Egyelőre a költségvetési és monetáris politika is laza. Az EU-kapcsolatok feszültek. A második negyedévben a régiós országok közül csak a lengyel növekedés volt gyorsabb a magyarnál. Magyarországon a nyári hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző folyamatok. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme érdemben nem változott. Az építőipar szárnyalása még erősödött is, miközben a kereskedelmi szálláshelyek forgalmi dinamikája lassult. A bruttó keresetek bővülése fékeződik, az infláció gyorsul, így az idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7–8%-os reálkereset-növekedés várható. Ez jövőre – főleg a bérkiáramlás lassulása miatt – 3-4%-ra csökken, de továbbra is gyors marad.
Az infláció szeptemberben már hetedik hónapja gyorsult, s elérte a 3,6%-ot. Az év hátralevő részében és jövőre hasonló ütem várható, a többi között a gyenge forint következtében. Az idei első negyedévben egy euróért átlagosan 311 forintot kellett fizetni, a harmadik negyedévben már 324-et.
A bérköltségek növekedésének és az áremelkedésnek az üteme az EU-n belül csak Romániában magasabb, mint Magyarországon. A munkanélküliség az egy évvel ezelőttihez mérten még csökken, az előző hónapokhoz képest azonban már megállt a mérséklődés. Igaz eközben a közmunkások száma kedvező módon csökkent. A hivatalos munkanélküliség Cseh-, Német- és Lengyelország után Magyarországon a negyedik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még ma is megközelíti a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli lenne.
Az államháztartás európai módszertan szerint számított helyzete nagyon kedvező, az első félévben a hiány mindössze a GDP 0,1%-a volt (mivel ebbe többek között nem tartozik bele az EU-transzferek megelőlegezése). Az államháztartás pénzforgalmi hiánya viszont 2018. január–szeptember között 1500 milliárd forint volt, csaknem 10%-kal magasabb az egész évre előirányzottnál. Ezen belül azonban szeptemberben némi többlet alakult ki, részben a beérkező EU-transzferek, részben az önkormányzatoknak kifizetett előlegek kincstári számlán való kötelező elhelyezése következtében.
Az adóbevételek kedvezően alakultak, a hatalmas hiány elsősorban az EU-támogatások megelőlegezésének következménye, melyek beérkezésnek időpontja viszont nagyon bizonytalan. Ráadásul
számos költségvetési-állami ágazatban – így az egészségügyben, az oktatásban vagy a szemétszállításban – súlyos működési zavarok, likviditási problémák alakultak ki. Az EU módszertana szerinti hiány – amelyben nem kell figyelembe venni az EU-transzferek megelőlegezését – feltehetőleg a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2% körüli lesz.
Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő, az EU elvárásaitól elmaradó, 73% feletti GDP-arányos államadósság várható. Jövőre immár a gazdasági növekedés lassulásának, ugyanakkor az EU- és önkormányzati választások időszakában kellene terv szerint 1,8%-ra csökkenteni az államháztartás GDP-arányos deficitjét. A GKI szerint ennél magasabb hiány valószínű, a GDP-arányos államadósság viszont csökkenhet.
