Céghalmozás a divat – átláthatatlan birodalmak

Nem mindennapi tulajdonosi viszonyok uralkodnak a hazai cégvilágban, egyre gyakoribb jelenség a cégek tömeges halmozása. Számtalan valódi gazdasági oka lehet annak, ha egy vállalkozó úgy dönt: egy cég nem elég, több kell neki az üzleti folyamatainak kiszolgálásához. Az összkép ugyanakkor azt sugallja, hogy néha hajlamosak túlzásba esni a hazai vállalkozók. (Nyitó képünk illusztráció: céges buli...)

Nincs jogi akadálya annak, hogy több vállalkozásnak egy vagy több közös tulajdonosa legyen. Ha két vállalkozás gazdasági és fizikai értelemben is függetlenül működik egymástól, a napi ügyeket tekintve szinte lényegtelen is, van-e közös tulajdonosa. Ha a közös tulajdonú cégek között szállító–vevő kapcsolat is azonosítható, akkor már adózási és üzleti etikai kérdések is fölvetődnek.

Természetesen a vállalkozókat ez nem ijeszti el, ennél fogva az évek során igen érdekes tulajdonosi struktúrák alakultak ki hazánkban. A hazai cégvilágban nem ritkák a 8–10 tagú tulajdonosi láncok sem.

A céghalmozás és a közvetett tulajdonosi kapcsolatok együttesen számos olyan tulajdonost „termeltek ki”, aki cégek tömegeit birtokolja „végső tulajdonosként”. Csak a hatályos közvetett tulajdonosi befolyást elemezve, több mint 800 olyan magánszemély azonosítható, akinek legalább 20 cégben van döntő szava. Ugyanakkor nem ritkák azok az esetek sem, amikor 100-nál is több céget magában foglaló cégbirodalom felett rendelkezik a végső tulajdonos vállalkozó.

Természetesen a hazai cégek nemzetközi tulajdonosai számára sem ismeretlen a lehetőség, sőt e tekintetben valójában még többször felvetődik a cégek halmozásának szükségessége. Egyrészt a külföldi befektetők sokszor nagy vállalkozások felett rendelkeznek, ekként indokolt lehet az üzletmenet szétválasztása a különböző tevékenységek, vagy ügyfélkör mentén. Másrészt a cégek szétválasztásának indoka lehet az is, hogy így a cégek értékét, teljesítményét pontosabban fel lehet mérni. Ez fontos lehet a hatékonyság javítása szempontjából, valamint a cég eladásakor is.

Az adatok mégis azt mutatják, hogy a hazai, sőt a nemzetközi tulajdonos birtokában lévő cégek arányaiban egyszerűbb tulajdonosi szerkezetűek, mint a magyar tulajdonosú társaik. A külföldi tulajdonosok 85 százaléka egy hazai céget birtokol, és csupán 5 százalékának van kettőnél több cége.

Emellett az egyéni vállalkozások is újra egyre népszerűbbek. Ma már nem ritka, ha egy vállalkozó a cége, vagy a cégei mellett egyéni vállalkozást is fenntart. Tehát a hazai cégvilág egyre színesebb struktúrákat alkot.

Az összetett struktúrák csökkentik az áttekinthetőséget a gazdaságban, ezzel nehezítik a gazdasági szereplők és az ellenőrző szervek munkáját is. Egyes esetekben a céghalmozásnak pont ez a célja, hiszen adó-optimalizálásra, illetve részleges anonimitásra is lehetőséget biztosít. (Ez lenne az oka annak, hogy a miniszterelnök első számú barátjának annyi cége van, hogy a tizedét sem tudná fölsorolni, ha megkérnék rá? – a szerk. megj.)

Ugyanakkor a jogalkotók és az ellenőrző szervek a múlt években különös figyelmet fordítottak a cégcsoportok átvilágítására.