Lankadt a magyarországi német befektetők derűlátása

A magyarországi német társaságok jelenleg kevésbe optimisták a magyarországi gazdasági helyzetet illetően, mint fél évvel ezelőtt. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) aktuális felmérése egybecseng azon előrejelzésekkel, amelyk szerint jövőre lassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme.

Mind a nemzetgazdaság egésze, mind saját vállalatuk tekintetében a magyarországi német vállalatok már nem olyan optimisták, mint a 2018. februárban végzett felmérésben. A tavaszi elemzésben a vállalatok szinte minden kérdésben több mint tíz éve nem látott bizalmat fejeztek ki, a jelenlegi, szeptember elejétől október elejéig végzett felmérésben azonban nem sikerült újra elérni ezt a magas szintet .

„A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét még hasonlóan pozitívnak tekintik a cégek, mint tavasszal, de az elkövetkező időszakra vonatkozó kilátások némileg beborultak” – jelentette ki Dale A. Martin, a DUIHK elnöke az eredmények bemutatása alkalmából. Jelenleg a felmérés szerint a válaszadók mindössze 35 százaléka várja az általános gazdasági helyzet további javulását (tavasszal: 43%), ugyanakkor viszont 13 százalék a romlásra számító vezetők aránya (tavasszal: 6%). Hasonló képet mutat a saját iparág és a saját üzleti helyzet értékelése is.

Ez elsősorban az értékesítési elvárások jelentős mértékű visszafogására vezethető vissza: Tavasszal a válaszadók 70 százaléka az árbevétel emelkedésére számított, és csak 6 százalék annak csökkenésére. Jelenleg az arány mindössze 55–17 százalék. Ugyanez érvényes az export-elvárások esetében is: A pozitív és negatív várakozások aránya a tavasszal mért 42–5 százalékról mostanra 27–11 százalékra tolódott el.

Ezek az becslések összhangban vannak más intézmények előrejelzéseivel. Az Európai Bizottság pl. júliusi előrejelzésében megállapította, hogy a belföldi kereslet továbbra is dinamikusan fejlődik, azonban a külföldi piacokon uralkodó helyzet egyre kevésbé támogatja a növekedést.

A gyengülő növekedési kilátások elkerülhetetlenül a foglalkoztatási és a befektetési szándékok kiigazításához is vezetnek. A tavasszal még a megkérdezett vállalatok 53 százaléka jelezte, hogy növelné munkahelyeinek számát, és csak 9 százalék számolt be csökkentési szándékról, a jelenlegi felmérésben ez az arány viszont már csak 41–15 százalék. A beruházási terveknél hasonló eltolódás mutatkozik: a tavaszi felmérésben a válaszadók 43 százaléka tervezett több, és 11 százalékuk kevesebb beruházást, mint az előző évben, jelenleg azonban ez az érték 37, illetve 13 százalék.

Tekintettel ezekre a tendenciákra, a DUIHK a folyó évre továbbra is erős, mintegy négy százalék körüli gazdasági növekedésre számit, de 2019-re bizonyos mértékű lassulásból kell kiindulni, mondta a kamara elnöke, Dale Martin.

Érdemes azonban a válaszokat az exporthányad függvényében is vizsgálni. Megállapítható, hogy az erősen exportorientált vállalatok a nemzetgazdaság és a saját vállalat jelenlegi helyzetét pozitívabban látják, mint a kevésbé exportorientált vállalatok. Az elkövetkező évre vonatkozó elvárások esetén pedig legfeljebb azonosak, de többnyire kevésbé optimisták a főleg a világpiacra termelő vállalatok válaszai, mint az alacsony exportorientációjú vállalatoké. A nagy exporthányaddal rendelkező cégek jelenleg ugyan még nagyobb arányban vennének fel új munkatársakat, de sokkal inkább visszafogottabbak, ami a beruházási terveket illeti. Úgy tűnik, hogy az exportkereslet jelenleg még indokolja a magas foglalkoztatást, de a kapacitások további bővítése már nem tűnik feltétlenül szükségesnek.

Az exportorientált vállalatok esetén a munkaerőköltség várt emelkedése „csak” 8 százalék, míg az inkább belpiaci orientáltságú vállalatoknál 10 százalékkal számolnak, amit a nemzetközi piacokon tapasztalható erősebb versenyre lehet visszavezetni.