Két író és egy műfordító kapta az idei Déry-díjat
A magyar irodalmi élet nagy hagyományú szakmai elismerését vehette át Danyi Zoltán író, költő és Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő, valamint Mariarosaria Sciglitano műfordító. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díj az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazza. A kitüntetést ma adták át Budapesten. (Zsenik egymás közt az Europeana felvételén: Németh Lászlóné, Déry Tibor és Németh László.)
A Déry Tibor-díjjal az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát támogatják. Az anyagi jutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, az átadóünnepség a névadó születésének évfordulóján, október 18-án vagy ahhoz közeli időpontban történik.
Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus mindenkori főigazgatója, ez alkalommal dr. Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. Az eddigi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, a tavalyi évben pedig Lábass Endre és Vida Gábor részesült az elismerésben.
A most kitüntetett Danyi Zoltán író, költő (foto: Weiner Tibor) 1972-ben született Zentán, jelenleg Budapesten, illetve szülővárosában él. 2002 óta jelennek meg művei a zEtna, a Timp, a Magvető Kiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Kivezetés a szövegből című esszékötetét Hamvas Béla regényeiről írta, később Hamvas levelezését és naplóit is gondozta. Prózai munkáiért 2009-ben az Irodalmi Jelen díjjal, 2016-ban Mészöly Miklós-díjjal jutalmazták. A dögeltakarító című regénye németül Der Kadaverräumer címmel jelent meg Terézia Mora fordításában a Suhrkamp kiadónál. (Forrás: Magvető Kiadó). Kötetei: Gyümölcsversek (2006), Hullámok után a tó sima tükre (2010), Több fehér (2012), A dögeltakarító (2015)
Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő (foto: Kiss Tibor Noé) Marosvásárhelyen született, Budapesten él. Tanulmányait az ELTE-n végezte szociológia és esztétika szakon. Jelenleg a Babilon gyerekkönyvkiadó szerkesztőjeként dolgozik. 2013-ban elnyerte a JAKkendő díjat, ennek köszönhetően a következő évben megjelent az első novelláskötete a József Attila Kör és a Prae.hu kiadásában. A későbbiek során ifjúsági regényt, illetve gyerekeknek szóló könyveket és foglalkoztató kiadványokat írt. Az első regénye 2018-ban Mágneshegy címmel jelent meg a Magvetőnél. Írásai angol, német és észt nyelveken jelentek meg. Kötetei: Boldogtalanság az Auróra-telepen (2014), Dóri és Marci nyomoz (2014), A szupermenők (2015), Kókusz Franci, a fodrász titkosügynök (2015), Mágneshegy (2018)
Mariarosaria Sciglitano műfordító és újságíró (foto: Massimo Congiu), egyetemi tanulmányait magyar nyelv- és irodalom szakon a nápolyi Istituto Universitario Orientale BTK-án folytatta. PhD fokozatát irodalomtudományok szakon 2003-ban az ELTE Doktori Iskolájában szerezte. 1999-től 2004-ig szerkesztője a Magyarországi Olasz Kulturális Intézet által kiadott Nuova Corvina irodalmi és művészeti folyóiratnak. 1991–99 közt kortárs olasz irodalmat tanított vendégtanárként az ELTE BTK olasz tanszékén, 1993 óta pedig a Budapesti Corvinus Egyetem IOK olasz anyanyelvi lektora. Rendszeres fordítói és műfordítói tevékenységet folytat. 1997-ben a „Frankfurt ’99” műfordítói pályázatának, 2006-ban a „Babits Mihály műfordítói ösztöndíj” pályázatának nyertese volt. 2008 óta a Balassi Intézet az olasz műfordításokért felelős konzulense. Műfordításai (a többi között): Péter Esterházy: Lo sguardo della contessa Hahn-Hahn (Hahn-Hahn grófnő pillantása, 1995), Non c’è arte (Semmi művészet, 2012); Imre Kertész: Kaddish per il bambino non nato (Kaddis a meg nem született gyermekért, 2006), L’ultimo rifugio (A végső kocsma, 2016); Szilárd Borbély: I senza terra (Nincstelenek, 2016); András Forgách: Gli atti di mia madre (Élő kötet nem marad, 2018)
