Bajnai hét tézise a gazdaságról

Miközben a 2008-i válság utáni helyreállítási szakasz végén a világgazdaság még dübörögve bővül, a nemzetközi politikában egyre nő a szétesés veszélye, és hamarosan ez lehet a soron következő válság kirobbantója – így jellemzi a világgazdaság mai állapotát Bajnai Gordon, Magyarország volt válságkezelő miniszterelnöke, aki a HVG kérésére írt esszét. Cikkében pontokba szedte, vajon tanult-e a világ a tíz évvel ezelőtti nemzetközi pénzügyi krízisből, milyen tendenciák rajzolódnak ki, és merre megy Magyarország.

1. Az esetleges újabb lecsúszás és kiszolgáltatottság ellen az Európai Unió országainak közösen kell fellépnie, felvéve a versenyt Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal. Az erőforrások egyesítéséhez további integrációs lépések kellenek, megőrizve az Európai Unió sokszínű nemzeti hátterét.
2. A 2008-i válság nyomán tömegek érzik úgy, hogy az addigi közmegegyezés, az azt képviselő elit cserbenhagyta őket: új perspektívát, identitást, biztonságot keresnek. Ez a kereslet pedig gyorsan megszüli a kínálatot: a félelmeket megszemélyesítő és ellene védelmet ígérő, a népszerűséget az észszerűség ellenében is használó cinikus hatalmi politikát, a radikális populizmust.
3. A jelenlegi gazdasági ciklus felfelé ívelő szakasza a végéhez közelít, a geopolitikai szétesés pedig az elkerülhetetlen pénzügyi korrekciót könnyen változtathatja újabb mély, a mindennapi megélhetést is veszélyeztető visszaeséssé. A tét ma az, hogy a fennálló rendszer képes-e magát elég gyorsan, elég radikálisan korrigálni és politikai értelemben hitelesíteni, még mielőtt a következő recesszió ideér.
4. Magyarország a 2008–10 közötti radikális válságkezelés nemzetgazdasági eredményeit részben megőrizte, és a közvetlen egyensúlyi mutatókat stabilan tartotta. Ugyanakkor a példa nélkülien tartós közép-európai növekedési ciklusból a többi visegrádi országhoz képest csak lassabban és mérsékeltebben profitált, hozzájuk képest leszakadt.
5. Az egyre súlyosabb munkaerőhiány már rövid távon is befékezheti a beruházásokat, a gazdasági felzárkózást, és középtávon fenntarthatatlanná teszi a tartalékaitól 2010-ben megfosztott nyugdíjrendszert. Hosszú távon lényegesen kisebb, szegényebb és jelentéktelenebb Magyarország képét vetíti előre.
6. Alapvető nemzeti érdekünk a sikeres és stabil európai szövetséghez tartozás, a szövetség erősítése és a magyar céloknak megfelelő befolyásolása.
7. Félő, hogy a lenyúlást, a megfélemlítést, a kontraszelekciót, a földesúri viszonyokat, az öncenzúrát és az ipari méretű hazudozást ismerős normaként követő relatív szavazói többség súlyos traumák, újabb válság árán juthat el oda, hogy az önsorsrontó keretekből egyszer kilépjen.

Bajnai Gordon az esszét azzal zárja, hogy „a magyar felzárkózás és polgárosodás esélye, a haza és a haladás ügye ma távolabb van, mint 1990 tavaszán volt”. 

Az írás elsőként itt jelent meg; további részletek az e heti HVG-ben.