Hazánkban csökken a felsőfokú végzettségűek száma
Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos ma mutatta be az Oktatási és Képzési Figyelő 2018. évi kiadását, amely szerint a tagállamok további előrelépést tettek a 2020-ra kitűzött uniós célok megvalósítása felé. Az Európai Bizottság segít a tagállamoknak abban, hogy oktatási rendszereik eredményességéről gondoskodjanak. Ennek a munkának a része az évente megjelentetett Oktatási és Képzési Figyelő.
Az idei jelentés középpontjában az állampolgári ismeretek oktatása áll, jelezve, milyen fontos szerepet tölt be az oktatás a társadalmi szerepvállalás és befogadás előmozdításában, valamint a polgárokat megillető jogok megismertetésében. A kiadvány egy sor példán keresztül bemutatja, miként törekednek az egyes tagállamok arra, hogy fiatal állampolgáraik megismerjék az adott ország demokratikus rendjének és intézményeinek működését, és a lehető legtöbbet tudjanak meg az Európai Unió alapértékeiről.
A jelentés Magyarországra vonatkozóan megállapítja, hogy az alap- és középfokú oktatási intézmények nevelési programjának szerves része az állampolgári ismeretek oktatása, amely kiterjed a hazafias értékek átadására is.
Az Oktatási és Képzési Figyelő 2018. évi kiadása rámutat: a tagállamok további előrelépést tettek kiemelt és számszerűsített céljaik megvalósítása felé. A kiadvány ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy továbbra is különbségek állnak fenn az egyes tagországok között és a tagországokon belül is, ami további reformokat tesz szükségessé. Különösen igaz ez az alapkészségekre, melyek esetében számottevő erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a fiatalok megfelelő szinten megtanuljanak olvasni, írni és számolni. Unió-szerte a négyéves vagy idősebb gyermekek 95,3%-a részesült koragyermekkori nevelésben és gondozásban, ami, ha kismértékben is, de meghaladja a 95%-ban megállapított célértéket. Magyarországon hasonlóan alakult ez az arány: 95,7%-kal szintén meghaladja a célértéket.
Az iskolából lemorzsolódó diákok aránya 2017-ben uniós szinten 10,6%-ra esett vissza. Ez már nagyon közel jár a 2020-ra kitűzött célhoz, vagyis ahhoz, hogy a lemorzsolódók aránya 10% alá csökkenjen. Magyarországon ezzel szemben 2014 (11,4%) és 2017 (12,5%) között kismértékű emelkedés volt tapasztalható ezen a területen. (Lásd nyitó képünket!)
A felsőfokú végzettségűek aránya 39,9%-ra nőtt (+2% 2014–17 között), megközelítve a 2020-ra elérendő 40%-os célt. Magyarországon ezen a területen is ellentétes folyamat rajzolódik ki: itt 2%-os csökkenés tapasztalható 2014 (34,1%) és 2017 (32,1%) között. Elmondható ugyanakkor, hogy a felsőfokú oktatásban végzettek bértöbblete Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban az alsó középfokú oktatási rendszerekből kikerülő munkavállalók béréhez képest.
Az Oktatási és Képzési Figyelő arról is áttekintéssel szolgál, mennyit költenek a tagállamok az oktatásra. : 2016-ben az oktatás állami finanszírozása átlagosan 0,5%-kal bővült reálértéken számolva 2015-höz képest. Magyarországon az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez mért aránya 2016-ban 4,9% volt, ami meghaladta a 4,7%-os uniós átlagot. A teljes közlemény itt olvasható (angolul).
A 2018. évi Oktatási és Képzési Figyelő: háttér-információk, jelentés, tájékoztatók, országjelentések, infografikák
A 2018. évi Oktatási és Képzési Figyelő országspecifikus eredményei (a Magyarországról szóló elemzés a 135. oldaltól)
