Magyarországon élnek a legelégedettebb fogyasztók
Az Európai Bizottság ma közzétette a fogyasztói piacok idei eredménytábláját, amelyből kiderül: miként értékelik az uniós fogyasztók 40 áru- és szolgáltatási ágazat működését. A 2016-i eredménytáblához képest EU-szerte csak csekély, Magyarországon viszont számottevő javulás tapasztalható. Az uniós tagállamok között Magyarországon a legmagasabb az összesített piaci teljesítménymutató.
A jelentés szerint EU-szerte csak a fogyasztók 53%-a bízik abban, hogy a szolgáltatási ágazatokban működő vállalkozások megtartják a fogyasztóvédelmi szabályokat. Az áruk esetében ez az arány némileg magasabb: 59%. Az uniós tagállamok többségében a távközlési, a pénzügyi és a közüzemi szolgáltatások továbbra is igen problémás területek a fogyasztók szemében, akik a legkevésbé az ingatlanok és a használt gépkocsik ágazatában bíznak. Ezzel szemben erős bizalmat élveznek a személyi szolgáltatások (fodrászok, gyógyfürdők), a nyaralási szálláshelyek és a szervezett utazások.
Magyarországon 2015 óta 6,4 ponttal nőtt a vizsgált piacok összesített átlagos teljesítménymutatója – a maximálisan elérhető 100-ból – 89,6 pontra nőtt. A magyarországi eredmény így 9,4 ponttal haladja meg a 80,2 pontos uniós átlagot. Magyarországon az árupiacok között a legjobb eredményt a testápolási termékek érték el (94,3 pont), a legrosszabbat pedig a használt gépkocsik (83).
A szolgáltatások tekintetében a villamosenergia-szolgáltatások szerepeltek a legjobban (93,8 pont), az ingatlanágazat pedig a legrosszabban (83,1). Összesen 33 piacra vonatkozóan mérték Magyarországon a legjobb eredményt a tagállamok között.
Az Európai Bizottság kiemelt kérdésként kezeli a fogyasztóvédelem javítását. Evégett áprilisban előterjesztette az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című kezdeményezését, amely lehetővé teszi, hogy a feltételeknek megfelelő szervezetek a fogyasztók nevében kollektív kereseteket indítsanak, valamint az eddiginél erőteljesebb szankciókra hatalmazza fel a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságait. Emellett kiterjeszti a fogyasztók védelmét az interneten is, valamint pontosítja, hogy tilos az élelmiszereket a fogyasztókat megtévesztő módon kétféle minőségben forgalmazni. (A teljes közlemény itt olvasható.)
- Teljes eredménytábla (részletes magyarországi eredmények a 145. oldaltól)
- Rövid tájékoztató az eredményekről
- Tájékoztató a tagállamonkénti eredményekről
- A fogyasztói piacok 2018. évi eredménytáblájának webhelye
Üzemanyag-címkézés: az eddiginél egyértelműbb tájékoztatás
Mától Európa-szerte új, harmonizált üzemanyag-címkék jelennek meg, amelyek az eddiginél közérthetőbb információkkal szolgálnak majd a gépjármű-vezetők számára arról, hogy melyik üzemanyag megfelelő a járművük esetében. Segíti őket abban, hogy megfelelő üzemanyagot tankoljanak európai utazásaikkor, és arról is tájékoztatja őket, milyen hatást gyakorol a környezetre az általuk választott termék. A fogyasztók tájékoztatásának javítása azért vált szükségessé, mert nagymértékben bővült a piacon hozzáférhető üzemanyagfajták választéka, és teret nyertek az alternatív üzemanyagok.
Az újonnan gyártott járműveken is kötelező lesz ugyanezeket a harmonizált, közérthető, világos és egyszerű címkéket feltüntetni a tanksapkákon. Az új címkék nem lépnek majd sem a jelenleg használatos üzemanyagnevek és -márkák, sem a minőségre, biztonságra és teljesítményre vonatkozó ajánlások helyébe. Ipari szabványokon alapulnak, és európai szabványügyi szervek fejlesztették ki őket.
Az új címkék három csoportba sorolhatók:
Benzin típusú üzemanyagok: körön belüli „E” betűjel: E5, E10 stb. (az „E” a benzinben jelen lévő speciális bioösszetevők [etanol] arányának jelölésére szolgál);
Dízel típusú üzemanyagok: négyzeten belüli „B” betűjel: B7, B10, XTL stb. (a „B” a dízelben jelen lévő speciális biodízel-összetevők rövidítése, az „XTL” pedig azt jelzi, hogy szintetikus dízelről van szó, melyet nem nyersolajból állítottak elő);
Gáznemű üzemanyagok: rombusz, melyen belül a konkrét altípus rövidítése jelenik meg
