Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2024. március 28. Az év 88. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739370. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hasonló, ám nem ugyanaz… – Régészeszmecsere Sopronban

Hasonló, ám nem ugyanaz… – Régészeszmecsere Sopronban
Róna Katalin

Befejező állomásához érkezett ma a „Régészeti Tábor Magyarország, 2018” programsorozat a kora vaskori monumentális régészeti tájak kutatásáról, felderítéséről, megőrzéséről és bemutatásáról szóló, Hasonló, de nem ugyanaz: A kora vaskori táj regionális különbségei a keleti Hallstatt-kultúra területén című tudományos tanácskozással Sopronban, október 4–6. között. (A nyitó képen: Az ásatási dokumentáció alapján készült 270. ház modellje, Soproni Múzeum.)

A Duna-medence kora-vaskori monumentális tájai, röviden Vaskor–Duna  elnevezésű nemzetközi projekt kezdeményezője és vezetője a grazi Universalmuseum Joanneum volt. Magyar partnere az Archaeolingua Alapítvány, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum. Külföldi projektpartner a bécsi, a grazi, a ljubljanai, a maribori egyetem, a zágrábi régészeti intézet, a szlovén kulturális örökségvédelmi intézet, a zágrábi régészeti múzeum. A soproni konferencián megszólaltak a partnerállamok a területtel foglalkozó régészei, különböző intézmények kutatói. 

Tárgyi emlékek a Halstatt-kultúrkörből, Soproni Múzeum.

A nemzetközi kezdeményezés célja a roncsolás mentes kutatások bemutatása, az eddiginél jóval részletesebb adatgyűjtés, a kulturális és természeti örökségvédelem, a közös örökségi adatbázis létrehozása a fogalmak összehangolásával. Emellett ismeretterjesztés a régészeti helyszínek és emlékek kulturális és turisztikai bemutatásával. A Vaskor–Duna-projekt új kutatási módszere szerint nem az egyes régészeti lelőhelyekkel, hanem együttesen az őskori tájakkal foglalkozik a résztvevő országok mikrorégióiban. A konferencia előadásai e kérdéseket és összefüggéseiket világította meg. A tudományos tanácskozás a projekt területén túlmutatva kitekintést adott a Balkán és a Kárpát-medence közötti összekötő láncszemről és az itáliai kapcsolatokról is.

Figurális díszítésű urna a sopron–várhelyi korai vaskori régészeti ásatásokból, Soproni Múzeum.

Az új kutatási módszertanról szólt a szlovén prezentáció az ország keleti területének vaskori tájaira fókuszálva. Szó volt Szlovénia alpesi vaskori tájairól. Különös tekintettel arra, hogy fémművessége révén Most na Sočinak (egykor S.Lucia)  fontos szerep jutott az Adria északi vidéke és az Alpok közötti gazdaságban és kereskedelemben. A horvát előadások foglalkoztak a Požega-völgy, más néven az Aranyvölgy területének kora vaskori régészeti bemutatásával, illetve a jalžabeti hatalmas halomsírral, amely egyike alegnagyobb vaskori temetkezési emléknek Közép-Európában. 

Osztrák előadás szólt a Karintiai-medence, Frög/Breg, Villach környéke, valamint Waisenberg területének vaskori régészeti emlékeiről. A Sulm-völgye, Burgstallkogel és Königsberg vidékének korai vaskori kutatása, bemutatása állt a grazi tudományos beszámoló középpontjában. A stájer terület vaskori lelőhelyeinek megismertetése is a témák között volt. Alsó-Ausztria és Burgenland területének kora vaskori emlékeiről a halál, a temetkezés és a nemek vonatkozásában került szó.

Bosznia-Hercegovina három, jelentős vaskori régészeti területének bemutatására is helyet kapott a tanácskozáson. A korai vaskor idejének természeti környezetéről, a vegetációról, a növényvilágról szlovén prezentáció szólt. Sopron környéke korai vaskori tája és környezeti rekonstrukciója, Süttő archeológiai területének elhelyezkedése és szerepe, valamint Kelet és Nyugat találkozása a vaskori Kárpát-medencében volt a témája a három magyar előadásnak.

A konferencia zárónapján, ma került sor arra a kerekasztal-konferenciára, amelyen turisztikai, örökségvédelmi, erdő- és területgazdálkodási szakemberek beszélgettek a régészeti értékek megőrzéséről, bemutatásáról, megismertetéséről, az örökségvédelem és a turizmus kapcsolatáról, lehetőségeiről, a fejlesztés irányáról. Nem titkoltan azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az északnyugati Duna-medence kulturális és természeti környezetének szerves részét alkotó kora vaskori területek jelentőségére.

A kerekasztal konferenciát Wollák Katalin örökségvédelmi szakértő nyitotta meg és vezette. Taschner Tamás, a Fertő-táj Világörökség Egyesület titkára gyakorlati megvilágításban azokról a kérdésekről, eseményekről beszélt, amelyek turisztikai szempontból hitelesen köthetik össze a világörökségi területet a Sopron–Várhely vaskori tájjal. Dr. Budai Zoltán turisztikai szakember a kulturális örökségről, mint turisztikai attrakcióról szólt. Nemzetközi kitekintéssel adott képet a kulturális turizmus helyéről, szerepéről a teljes turisztikai piacon. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utazók egyre inkább az egyedülálló, különleges élmények iránt fogékonyak. Donka Attila, a Kodolányi Egyetem tanára a nemzetközi turizmusról és magyar vonatkozásairól tartott prezentációt. Megfogalmazta, érdemes lenne, elgondolkodni azon, miként lehet más, hasonlóan autentikus, kulturális érdeklődésre igényt tartó turisztikai célponttal együtt bemutatni a vaskori régészeti értékeket.

A képeken: tzikutya a 131. női sírból ásatás közben és restaurálás után (fotó: Jerem Erzsébet és Villányi Csaba)

Bánáti László, a Tanulmányi Erdőgazdaság ZrT. vezetője az erdőgazdaság, a táj, a környezet, a természet és a kultúra összekapcsolódásának aspektusából vizsgálta a kérdést. Megismertette hallgatóságát a parkerdő múltjával, jelenével. Beszélt a népszerűsítésről, a környezeti nevelésről, kiemelve a gyermekfoglalkozások, a szemléletalakításhoz fűződő programok fontosságát. Szólt a folyamatban lévő turisztikai fejlesztésekről – a lombkorona tanösvényről, az erdő-háza ökoturisztikai látogatóközpontról, a majdani vadasparkról –, amelyek majd kiegészíthetik a régészeti tanösvényre látogatók élményét. Miként érvényes ez fordítva is, a parkerdőbe kirándulók érdeklődése felkelthető a vaskori kultúra iránt. Bánáti László prezentációjában pontos példáját adta a jó gyakorlatnak, a természeti és a kulturális szakemberek közös munkájának, az együttműködés jelenlegi és további lehetőségének. Bőczén Árpád örökségvédelmi szakember a jobb megismertetés, a múlt, a régészeti bemutathatóság szemszögéből elemezte az örökség és a turisztika kapcsolatát.

A beszélgetés gondolatmenete követte a Vaskor–Duna transznacionális kezdeményezés fő célját, amelynek lényege, olyan közös stratégiák kidolgozása és megvalósítása, amelyek nemcsak a tudományos, hanem a kulturális turisztikai érdeklődést is fölkeltik a kulturális és a természeti örökséget egyesítő, kétségtelenül sérülékeny, ugyanakkor izgalmas és impozáns őskori tájak iránt.