Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. március 29. Az év 89. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739371. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A Sargentini-jelentés megítélése

A Sargentini-jelentés megítélése
Publicus Intézet

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából szeptember 12–19. között 1001 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúaknak a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos véleményét.

A megkérdezettek közel háromnegyede hallott a jelentésről; az enyhe többsége úgy gondolja, hogy ha a Fidesz-kormány valóban megsértette a jogállami normákat, akkor, az ezt észrevételező jelentést a magyar EP-képviselőknek meg kell szavazniuk. A megkérdezettek több mint fele szerint a Sargentini-jelentés elsősorban a magyar kormányt ítéli el, és a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy Magyarországot. A válaszadók többsége szerint a demokratikus normák követésének ügye egy EU-tagország esetében elsősorban az ország belügye, de az EU-re is tartozik. A megkérdezettek harmada szerint teljesen az ország belügye, 14 százalék szerint EU-tagország esetén az EU-ra is teljes mértékben tartozik. Pártpreferenciák mentén megosztott a társadalom abban hogy a demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak meg kell e avatkoznia – összességében a megkérdezettek több mint fele a beavatkozás mellett van, tízből négyen nem támogatják. A megkérdezettek többsége megszavazta volna a Sargentini-jelentést.

A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) hallott a jelentésről, és valamilyen mélységben tudja, hogy miről szól az ezzel kapcsolatos vita; 44 százalék (32 elenében) úgy gondolja, hogy ha a Fidesz-kormány valóban megsértette a jogállami normákat, akkor az ezt észrevételező jelentést a magyar EP-képviselőknek meg kell szavazniuk.

A Fidesz-szavazók és a szakmunkások körében vannak csupán többségben azok akik erről másként gondolkodnak, és nem gondolják úgy, hogy a képviselőknek meg kell szavazniuk a jelentést. (69 és 47 százalék). Leginkább az egyéb pártok szavazói, a diplomások és az MSZP-szavazók (60, 55 és 50 százalék) gondolják úgy, hogy a képviselőiknek meg kellene szavazniuk a jelentést, de a Jobbik-szavazók és a bizonytalanok körében is többségben van ez a gondolat (48 és 46 százalék, 14 és 20 ellenében). Azonban a Jobbik-szavazók körében különösen magas azok aránya, akik nem tudnak állást foglalni a kérdésben (38 százalék).

A megkérdezettek több mint fele (51 százalék) szerint a Sargentini-jelentés elsősorban a magyar kormányt ítéli el, és a válaszadók negyede (28 százalék) gondolja úgy, hogy Magyarországot. Leginkább az egyéb pártok, a bizonytalanok, és az MSZP szavazói gondolják így (73, 57, és 55 százalék), míg a Fidesz-szavazók megosztottak a kérdésben (41-41 százalék).

A válaszadók majd’ fele, többsége (46 százalék) úgy gondolja, hogy a demokratikus normák követésének ügye egy EU-tagország esetében elsősorban az ország belügye, de az EU-ra is tartozik. A megkérdezettek harmada (31 százalék) szerint teljesen az ország belügye, 14 százalék szerint EU-tagország esetén az EU-ra is teljes mértékben tartozik.

Egyedül a Fidesz-szavazók többsége (50 százalék) gondolja úgy , hogy teljesen az ország belügye a demokratikus normák követésének kérdése, ás egyedül az MSZP-szavazók (59 százalék), akik szerint az EU-ra is teljes mértékben tartozik. A bizonytalanok, a egyéb pártok, és a Jobbik-szavazók többsége (57, 55, és 33 százalék) szerint elsősorban az ország belügye, de az EU-re is tartozik az ügy.

A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint az EU-hoz való tartozás hazánknak anyagi érdeke, de ettől még értékrend tekintetében nem kell az EU-hoz igazodni. A legtöbb vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik, leginkább a Fidesz- és a Jobbik-szavazók 78 és 77 százalék). Egyedül az MSZP-szavazók gondolkodnak érdemben másként, 84 százalékuk fontosnak gondolja az értékrendben igazodást is, míg az egyéb pártok szavazói megosztottak a kérdésben (48 vs. 52 százalék).

Tíz megkérdezettből kilenc (89 százalék) szerint attól még, hogy kétharmaddal választottak meg egy kormányt nem tehet meg akármit, számon lehet kérni a tetteit. Erről minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik, köztük a Fidesz-szavazók 90 százaléka is.

Azonban akkor más jóval megosztottabb a társadalom, ha azt vizsgáljuk, hogy a demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak meg kell e avatkoznia - összességében a többség, a megkérdezettek több mint fele (52 százalék) a beavatkozás mellett van, míg tízből négyen (42 százalék) nem támogatja.

A törésvonal ebben az esetben is a Fidesz-szavazók és a többiek között keletkezik. A Fidesz-szavazók kétharmada (68 százalék) nem ért egyet a beavatkozással, negyede (24 százalék) egyetért vele, a többi párt szavazói körében 81–98 százalék között van azok aránya, akik szerint a demokratikus normák megsértése esetén be kell avatkozni – hasonlóan gondolkodnak a bizonytalanok is.

A megkérdezettek többsége (44 százalék, 33 ellenében) megszavazta volna a Sargentini-jelentést.

A legnagyobb arányban az MSZP-szavazók, 82 százalékuk, a Jobbik és az egyéb pártok szavazói körében is többségben vannak, akik megszavazták volna (46 és 49 százalék 11 és 31 százalék ellenében). A vizsgált társadalmi csoportok közül egyedül a Fidesz-szavazók nem szavazták volna meg a jelentést, 80 százalékuk ellene szavazott volna, csupán 8 százalék mellette.

A kutatás a Vasárnapi Hírek megbízásából készült, további részletei a most szombaton megjelent nyomtatott kiadványban olvashatóak.