Egy „öreg” bicajos jó tanácsai

Ahogy az időjárás megengedi, megjelennek a biciklisták az utakon és egészen a tél beálltáig meghatározó szereplői a városi közlekedésnek – valamint a baleseti ügyeleteknek. A KSH országos közlekedési baleseti adatai alapján tavaly minden tizedik sérüléssel járó baleset írható a kerékpárosok számlájára, összesen 1648. Könnyű sérüléssel járt az összes kerékpáros baleset 57,45, súlyos sérüléssel 28,33%-a, sérülést nem okozó balesetként 11,36%-ot regisztráltak – 2,87% pedig halállal végződött.

A leggyakoribb sérülés a tompítás hiánya miatti kulcscsont-, kar-, alkar- és kéztörés. Akinek a kezével nem sikerül tompítani az esést, annak fej- és fogsérülése lehet, továbbá gyakoriak a lábsérülések is. Rengeteg a zúzódás, az ínsérülés, gyakorta töréssel együtt.  

„A Balatont kerülő biciklitúrák közben gyakoriak a túlterheléses térdfájdalmak is. A hosszabb túrák miatt ősszel ötödével, harmadával megnő a túlterheléses térdfájdalommal jelentkezők száma fürdőgyógyászati centrumunkban” – mondja Molnár Ágnes, a SmileyMed vezetője.

Elkerülhető, hogy nyári kerekes kaland gyógykezeléssel végződjék? – A balesetek megelőzésében a KRESZ megtartása, és a körültekintő közlekedés döntő szerepű. Az átlagosnál nagyobb figyelemmel a sok baleset, betegség megelőzhető a közlekedésben. A túlerőltetéses térdfájdalmaknak számos oka lehet. A fájdalom a térd minden részén jelentkezhet. A túlerőltetés arról ismerhető fel, hogy mindennemű látható sérülés ellenére kialakulhat.
Aranyszabály: a fájdalom jelentkezésekor rögtön tartsunk néhány nap pihenőt, és közben gondoljuk végig:

• Változtattunk-e a biciklin valamit a túra előtt? Pl. pedálhajtókar cseréje.
• Megfelelően van-e beállítva a nyereg és a pedál egymáshoz képest? Jó dőlésben van-e a nyereg?
• Nem kopottak-e a stoplik a cipőnkön?
• Megelőzte-e a hosszú túrát felkészítő edzés, vagy hirtelen vállaltunk túl sokat? Volt-e olyan régi sérülésünk, amelyik még nem gyógyult meg teljesen?

A nyereg és pedál beállítása akkor megfelelő, ha 100-110^o között nyújtjuk ki a lábat tekerés közben, és a nyergen ülve nem tudjuk letenni a lábunkat a talajra. A tekerés közben elforduló láb miatt a  stoplik kopása belső vagy külső térdfájdalmat eredményez – aszerint, hogy kifelé vagy befelé fordul el a lábszár. Helyes beállításukhoz üljünk az asztal szélére lelógó lábakkal. Ugyanilyen helyzetben kell lennie a lábaknak a pedálon is.

Ha elhanyagoltuk a felkészítő edzést, esténként nyújtsuk meg az izmainkat, és masszírozzuk a lábakat bemelegítő kenőccsel. Ha fájdalmas pontokat találunk, tartsuk nyomva őket addig, amíg a fájdalom enyhül. Koncentráljunk a masszírozással a comb, és a térd külső oldalára és a vádli izmaidra. Indulás előtt melegítsük be izmainkat néhány egyszerű gyakorlattal. Próbáljuk meg a lendület ellenére a sebességünket 20 km/óra alatt tartani, mert a gyorsabb tekerés közben bekapcsolnak a törzs izmai is, és derékfájdalom lehet a vége. Fokozatosan növeljük a napi edzésadagot, és hagyjuk ki a nagyobb emelkedőket.

Ha mindezek nem mulasztották el a térdfájdalmat, keressünk fel minél hamarabb szakorvost, gyógytornászt – mivel a háttérben lévő folyamatokat tisztázni kell (nincs-e olyan sérülés, amit nem vettünk észre). Az idő múlásával az aszimmetrikus izomműködésből adódó panaszok rögzülhetnek, és kopásos folyamatokat indíthatnak el az ízületekben.