Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. április 26. Az év 117. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739399. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Sargentini-jelentés: elfogadta az EP a magyar jogállamiságról szóló dokumentumot

Sargentini-jelentés: elfogadta az EP a magyar jogállamiságról szóló dokumentumot Sargentini-jelentés: elfogadta az EP a magyar jogállamiságról szóló dokumentumot
(MTI)

Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot. A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak. A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. (Szavazás az Európai Parlamentben, fotó: Deutsche Welle, valamint t-online.de.)

Az EP képviselők kiálltak a magyarok és az EU mellett

(Amnesty International Magyarország, 13:31) Nem sokkal ezelőtt az Európai Parlament (EP) képviselői úgy döntöttek, hogy az Európai Tanácshoz fordulnak a magyarországi jogállamiság lebontása és az emberi jogok egyre aggasztóbb helyzete miatt.

„Történelmi nap a mai, az Európai Parlament képviselői egyértelműen kiálltak a magyar emberek és az egész EU mellett. Egyértelművé tették, hogy az emberi jogok, a jogállam és a demokratikus értékek olyan közös alapot jelentenek minden tagország számára, amiből nem engednek” – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„Az EP-képviselők többsége ma elutasította a magyar kormány jogsértő és gyűlöletre építő politikáját, amely miatt Magyarország egyre távolabb került a közös értékektől. A döntésük nem a magyar emberek ellen szól, hanem éppen az ő védelmüket szolgálja. Ez volt az egyik utolsó lehetőségük, hogy kifejezzék: Magyarország az EU tagja, és minden Magyarországon élő embert ugyanúgy megillet a szabadság, az emberi méltóság és az egyenlőség.”

„Az EP képviselők helyesen döntöttek. Most a tagországok állam- és kormányfőin a sor, hogy az Európai Tanácsban kövessék a parlament példáját, és még azelőtt cselekedjenek, hogy a magyar kormány helyrehozhatatlan károkat okoz az országnak.”

Az EP képviselők mai döntése értelmében az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 7. cikkének 1. bekezdése alapján az Európai Tanácsnak meg kell vizsgálnia, hogy Magyarországon valóban fennáll-e a közös uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Számtalan nemzetközi és hazai szervezet, köztük az Európai Bizottság, ENSZ szervek, az Európai Tanács, illetve civil szervezetek figyelmeztették az évek során a magyar döntéshozókat a jogállamiság és az emberi jogok rohamos lebomlására és a hatóságok által elkövetett jogsértésekre.

A ma elfogadott jelentés 12 területen sorol fel súlyos kifogásokat, köztük van az igazságszolgáltatási rendszer működésének és a bírák függetlenségének aláásása, a véleménynyilvánítás és egyesülés szabadságának korlátozása, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, illetve az olyan sérülékeny csoportok ellen elkövetett jogsértések, mint a romák, zsidók, migránsok, menedékkérők és menekültek.

Az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a múlt héten Brüsszelben hívta fel uniós politikusok figyelmét arra, hogy az áprilisi választások óta is folyamatosan romlik a helyzet Magyarországon.

Szijjártó a Fidesz pártcsaládját kárhoztatja: ez a bevándorláspártiak bosszúja

(MTI, 14:36) Az Európai Parlament (EP) döntése a Sargentini-jelentés elfogadásáról a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. A tárcavezető hangsúlyozta: a dokumentum elfogadásával Magyarországot és a magyar embereket azért ítélik el, mert „bebizonyítottuk, hogy a migrációra nincs szükség és a migrációt meg lehet állítani". 

Szijjártó Péter szerint „a döntés csalással született", mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. A szükséges jogorvoslati lehetőségeket áttekintik – tette hozzá. A külügyminiszter kiemelte: a döntés újabb világos bizonyítéka annak, hogy az EP-ben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok. Azt is tudtuk, de ma be is bizonyosodott: az Európai Néppártban is többségben vannak a bevándorláspártiak – tette hozzá.

„Magyarország a sajtószabadság temetője”

(Lipcse) A Sajtó és Média Szabadságának Európai Központja (ECPMF) sürgeti az Európai Parlamentet, hogy szavazzon a Magyarország elleni 7. cikk ügyének elindítása mellett. Sok oka van – az egyik a Fidesz-kormány által létrehozott újságíró-ellenes légkör.

„Orbán Viktor médiapolitikája éppen ellentétes az Európai Unió igényeivel. Az ellenzék egyéb véleményeit és hangjait rendszeresen kizárják. Az ország a sajtó és a sajtószabadság temetője” – mondja Lutz Kinkel, az ECPMF vezérigazgatója.

Megalakulása óta a központ folyamatosan nyomon követi és bírálja a magyarországi helyzetet. Amikor az ECPMF 2015-ben megvizsgálta egy külföldi újságíró jogellenes letartóztatását a magyar határon, a hatóságok csak egy évvel később nyilatkoztak.

Eközben a független, kritikus médiumok nagy részét, mint például a „Magyar Nemzetet” és a „Népszabadságot” bezárták, vagy kormánybarát oligarcháknak adták el őket. Az ECPMF nyílt levele süket fülekre talált a Hír TV ügyében.

A minőségi újságírás fenntartása végett az ECPMF kiterjeszti az IJ4EU támogatását, amely a határokon átnyúló oknyomozó újságírás támogatására szolgál az EU-ban. Ebben az évben az egyik ösztöndíjat az Átlátszó.hu-nak és román kiadásának ítélték oda.

Magyarország a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexének a 73. helyén áll – közvetlenül Mongólia és Mauritánia után. A Médiapluralizmus és a Média Szabadságának Központja aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magyar médiában 85% a politikai befolyás veszélye.

Kinkel, az ECPMF ügyvezetője hozzáfűzi: „Ha az Európai Unió meg akarja tartani a saját normáit, akkor meg kell kezdeni az eljárást a 7. cikk értelmében. Követeljük a Sajtószabadság Európai Chartája maradéktalan megtartását!”