Magyarországi korrupció: a kormány a közpénzek magánvagyonná alakításában jeleskedik

A Transparency International (TI) ma tette közzé a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) korrupció elleni egyezményének végrehajtását értékelő jelentését, az Exporting Corruption Report-ot. A korrupcióellenes világszervezet immár tizenkettedik alkalommal elvégzett kutatása arra a megállapításra jutott, hogy a világ exportjának legnagyobb részét lebonyolító országokban nem büntetik meg a külföldi megrendelések végett vesztegető vállalatokat. Magyarországon is gyengék a korrupcióellenes szabályok és részrehajló a végrehajtás, az ország az egyezményt korlátozottan végrehajtó államok között szerepel.

 
Az OECD 1997-ben elfogadott egyezményét aláíró kormányok azt vállalták, hogy büntetni rendelik a más ország területén megvalósított korrupciót és felelősségre vonják azokat az állampolgáraikat, akik külföldi közhatalmi tisztségviselőt vesztegetnek meg. Az egyezményt eddig aláíró 44 országnak – Magyarország 1999-ben csatlakozott – meghatározó a világgazdasági súlya: ezek az államok adják a globális export kétharmadát, és a működő tőkebefektetések háromnegyedét.

A TI felméréséből kiderül: az aláíró országok zöme nem tesz eleget az egyezményben vállalt kötelezettségeinek. A külkereskedelemnek világszerte alig több mint a negyede származik az egyezményt teljes körűen végrehajtó országokból. Az államoknak e mindössze héttagú csoportjában találhatók ugyanakkor a világ legjelentősebb tőkeexportőrei, például Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Ezzel szemben a világméretű kivitel több mint harmadát olyan országok állítják elő, amelyek bár aláírták az OECD vesztegetés elleni egyezményét, vajmi keveset tesznek az érvényre juttatásáért. Közöttük található Magyarország mellett az Európai Unió további 17 tagállama, benne számos alapító állam.

A Transparency International az idén négy olyan meghatározó exportőr ország külföldi vesztegetések elleni elkötelezettségét is felmérte, amely nem csatlakozott az OECD egyezményéhez. Kína, India, Szingapúr és Hongkong együttesen 18 százalékkal részesedik a világkereskedelemből, Kína a maga csaknem 11 százalékos részesedésével a világ exportpiacának a legnagyobb szereplője. Ennek ellenére ezeknek az országoknak a kormányai semmit sem tesznek a – külpiacok megszerzése végett – hivatalos személyeket megvesztegető vállalataik és vezetőik ellen. Összességében a világexport több mint felét olyan országokban állítják elő, ahol vesztegetés árán érnek el nemzetközi gazdasági sikereket.

Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy az államok, bár „ígéretet tettek a külföldi vesztegetés elleni következetes fellépésre, tétlenül szemlélik a világkereskedelem ilyen nagy hányadát érintő korrupciót”. A visszaélések ellen világszerte küzdő mozgalom vezetője szerint a büntetés elkerülése aláássa az érintett államok szavahihetőségét és a jogállamba vetett bizalmat. A tanulmányt szerkesztő Gillian Dell, a TI programvezetője azt hangsúlyozta, hogy a jogszabályok harmonizálása mellett arra is szükség van, hogy a kormányok eltökélten üldözzék a korrupt vállalatokat.

A vesztegetések elleni hatékony fellépés végett a TI azt javasolja, hogy a kormányok fordítsanak több forrást a korrupció visszaszorítására, valamint erősítsék meg a rendőrséget és az igazságszolgáltatást, továbbá tegyék egyszerűbbé és gyorsabbá az államhatárokon átnyúló bűnügyi együttműködést. A korrupció ellen küzdő civil szervezet az egyezményt létrehozó OECD-től azt várja, hogy nyilvánosan ítélje el a külföldi vesztegetést és a pénzmosást tétlenül szemlélő, vagy az ilyen magatartásokon nyerészkedő kormányokat.

Magyarország részesedése a világgazdaságból elhanyagolható, mindössze 0,23%. Az Európai Unió GDP-jének is kevesebb, mint 1 %-a származik Magyarországról. Bár a magyar gazdaságban számottevő az export súlya, az ország így is csak 0,5 %-ban részesedik a világ külkereskedelméből.

Magyarország nem tartozik az OECD korrupció ellenes egyezményének a tipikus célországai közé, hiszen az ország egyáltalán nem tartozik a nagy tőkeexportőrök közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne teendője a kormánynak. „Magyarországon a korrupció régóta, kormányokon átívelően igen súlyos probléma. A jelenlegi kormány nem elsősorban a korrupció visszaszorításán dolgozik, inkább a közpénzek magánvagyonná alakításában jeleskedik” – emlékeztetett Martin József Péter. A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) ügyvezető igazgatója: hozzátette: a korrupció elburjánzása összefügg a jogállamiság módszeres lerombolásával.

A TI Magyarország szerint a külföldi vesztegetések, és általában a korrupció üldözésének sikere végett egyrészt számos jogszabály módosítására, másrészt a jogérvényesítő szervezetek helyzetének a rendezésére lenne szükség. Ligeti  Miklós, a szervezet jogi igazgatója szerint látványosan meg kellene erősíteni a közérdekű bejelentők védelmét, az állam és a közpénzt használó cégek vezetőinek az elszámoltathatóságát erősítő lobbiszabályozást kellene kialakítani, és javítani kellene a közérdekű adatok megismerhetőségét. Bár jelenleg nem sok esélye van annak, hogy a kormány megfogadja a TI Magyarország törvényalkotási tanácsait, még ha így tenne is, az ekként elfogadott jogszabályok nem lennének elégségesek a korrupció visszaszorítására. Ahhoz arra is szükség van, hogy a rendőrség és az ügyészség tisztességesen és mindenféle politikai megfontolástól mentesen végezze a dolgát. A TI Magyarország jogi vezetője emlékeztetett: a legfőbb ügyészt megillető rendkívül széleskörű jogosítványok lehetővé teszik az egyedi ügyekbe történő önkényes beavatkozást, miközben semmilyen következménye sincs annak, ha az ügyészség a hatalom birtokosai számára kényes ügyekben nem indít eljárást.

A Transparency International Berlinben működő központi titkársága tizenkettedik alkalommal készítette el az ún. Exporting Corruption Report-ot, amelyet legutóbb 2015-ben adott ki. A tanulmány elkészítésében szakértők és a Transparency International-nek az OECD külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét aláíró országokban működő szervezetei működtek közre. A tanulmány Magyarországra vonatkozó fejezetét a Transparency International Magyarország Alapítvány készítette.

A tanulmány az országok által az egyezmény megvalósításáért tett intézkedéseket a 2014–17 között külföldi vesztegetés miatt megkezdett és befejezett büntetőeljárások száma, valamint az elítélést eredményező eljárások száma alapján értékeli. Az országok besorolása a bűnügyi statisztikai adatokon túl az ország gazdasági súlyán és az egyezmény nemzeti jogba történő átültetéséhez szükséges jogszabályok meglétén, illetve gyakorlati alkalmazásának a megbízhatóságán alapul.

Minderre figyelemmel a tanulmány négy csoportba sorolta az országokat, amelyek, függően az egyezmény végrehajtásának a minőségétől az “aktív”, a “közepes”, a “korlátozott” vagy a végrehajtást “elhanyagoló” országok közé kerülhettek. 

A tanulmány az egyezményben nem részes Kínát, Hongkongot, Indiát és Szingapúrt a végrehajtást elhanyagoló országok csoportjához sorolta.