Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. március 29. Az év 89. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739371. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A vártnál gyorsabb, de lassuló növekedés – visszafogottan érkeznek az EU-pénzek

A vártnál gyorsabb, de lassuló növekedés – visszafogottan érkeznek az EU-pénzek
GKI
  • 2018. 09. 02.

A magyar gazdaság 2018 második negyedévében a vártnál és a legtöbb EU-tagállamnál gyorsabban bővült, ugyanakkor ez a lendület az Európai Unió módszertana szerint számítva, már a második negyedéve lassul.

A piaci előrejelzések szerint az idén 4% feletti GDP-bővülés (a GKI 4,2%-ra emelte előrejelzését) jövőre 3% közelébe mérséklődik, ami az ennél kevésbé fékeződő régióban már az alacsonyabbak közé számítana. Az EU-pénzekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul.

Egyre nagyobb bizonytalanság és fékeződés várható az Európai Unióban is, például a török és olasz helyzet, a kereskedelmi háború veszélye és a Fed kamatemelései miatt.

Magyarországon az idén a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül, de ezen belül az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt kisebb lesz a tavalyinál. Az ipar is lassul 2017-hez képest – várhatóan még javuló második félév esetén is – főleg a járműiparban zajló átalakulás és piaci bizonytalanság miatt. Pozitívum viszont, hogy az Audi itteni termelése talán már túl van a mélyponton. A piaci szolgáltatások – főleg a kereskedelem és a turizmus – gyorsan bővülnek.

A beruházások bővülése a második negyedévben felgyorsult, s ennek alapján a GKI 12%-ra emelte az állóeszköz-felhalmozás várható növekedési ütemét. A második félévben azonban a nagyon magas tavalyi beruházási szint miatt már csak minimális bővülés várható.

A bruttó keresetek dinamikája csak nagyon lassan csökken, az infláció gyorsul, így az idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7-8%-os reálkereset-növekedés várható. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 4,5%-kal feltehetőleg ez évben éri el a csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5%-kal bővül.

A munkanélküliség 2017 végéhez mérten már alig csökken, de eközben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődik. A hivatalos munkanélküliség Cseh- és Németország után Magyarországon a harmadik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még jelenleg is csaknem eléri a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli lenne.

Az infláció júliusban már ötödik hónapja gyorsult, s elérte a 3,4%-ot. Ez Románia és Bulgária után a harmadik legmagasabb az EU-ban. Az idén még némi emelkedés lehetséges, a többi között a gyenge forint következtében, éves átlagban 3% körüli ütem valószínű.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2018. január–júliusban megközelítette az  1500 ezer millió forintot, ekként csaknem 10%-kal magasabb az egész évre előirányzottnál. Mivel az adóbevételek jellemzően kedvezően alakultak, ennek fő oka a csak lassan beérkező EU-támogatások megelőlegezése, s más, feltehetően a közelgő önkormányzati választásoktól nem független költségvetési fejlesztési kiadások (pl. Modern Városok Program).

Az EU módszertana szerinti hiány – amelyben nem kell figyelembe venni az EU-transzferek megelőlegezését – feltehetően valamivel kisebb a tervezettnél (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2% körüli lesz. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő, az EU elvárásaitól elmaradó, 73% felett maradó GDP-arányos államadósság várható.