Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2024. április 27. Az év 118. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739400. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Fél év alatt 180 ezer millió forintnyi rendelés a netről

Fél év alatt 180 ezer millió forintnyi rendelés a netről
Infovilág

Az online kiskereskedelmi forgalom az idei első félévben megközelítette a 180 ezer millió forintot, ami csaknem 25 ezer millióval (jó hatodával) több az esztendővel azelőtti azonos időszak eredményénél.

A magyar online vásárlói népesség növekedési korlátai miatt azonban már egyre nehezebb a bővülés pusztán új vásárlói csoportokra alapozva. Az e-kereskedők ezért még nagyobb hangsúlyt helyeznek a vásárlók megtartására, valamint a vásárlási intenzitás növelésére, ebből pedig végső soron mi, vásárlók profitálhatunk a legtöbbet – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös felméréséből.

Az online kiskereskedelem növekedésének jelenlegi legfontosabb motorja az átlagos vásárlási érték folyamatos emelkedése, ami 2018 nyarán már átlépte a 11 ezer forintot. Ugyanakkor a vásárlások száma a piac egészének növekedési lendületénél lassabban bővül (mindössze 13%-os volt 2018 első 6 hónapjában).

A magyar lakosság – a gazdasági fellendüléssel összhangban – már a webáruházakban is egyre nagyobb értékben költ termékekre, de a rendelések gyakoriságára ez a vásárlói kedv egyelőre még kevésbé hat.

Az egy személyre jutó éves online rendelésszám jelenleg 12, az éves átlagos költés pedig megközelíti a 130 ezer forintot. Ez az érték a cseh piacon, egy vásárlóra vetítve meghaladja a 230 ezer forintnak megfelelő cseh koronát, miközben ott a rendelésszám is magasabb a magyar átlagnál.

Továbbra is a legnagyobb a forgalom a műszaki ágazatban. Csakhogy, miután jórészt tartós fogyasztási cikkekről van szó, a vásárlás gyakorisága korlátozott, ami visszafogja a bővülést.

A növekedési lehetőségeket kereső e-kereskedőknek ezért érdemes a nagy értékű termékek mellett a gyorsa(bba)n forgó, napi fogyasztási cikkek irányába is nyitni. Ezekkel ugyanis látványosan növelhető a rendelési állomány – a magas kosárérték megtartása mellett.

Az útkeresést és a felemás kereskedői hangulatot tükrözi a GKI Digital és az Árukereső online kiskereskedelmi indexe is, amely 2018 harmadik negyedévében (2016-hoz hasonlóan kis mértékben csökkent, ellentétben a tavalyi a harmadik negyedévivel.

Miközben a webáruházak által alkalmazott akciók közül egyértelműen az ingyenes szállításhoz, valamint az árkedvezményekhez kötött előnyök a legnépszerűbbek, aközben a két megoldás között nagy az eltérés: a szállítási kedvezmény elsősorban a rendelések számát képes hatékonyan növelni (a vásárlókat a kisebb értékű rendelések felé terelve), a jól tervezett árkedvezmények viszont a drágább termék megvásárlására csábítanak, ugyanis megtakarítást tapasztal az különösen árérzékeny magyar vevő.

Érdekesség: az ingyenes szállítással rendszerint 1000-1300 forint kedvezmény érhető el, a leárazások kínálta átlagosan csaknem 12%-os kedvezmény az első félévre jellemző 11 ezer forintos kosárérték mellett hozzávetőleg 1200-1300 forint megtakarítást eredményezhet. A kereskedők tehát nem fizetnek rá, mi több, jól járnak.

Az online marketing eszköztárából a kereskedők által leginkább használt megoldásnak továbbra is az ár-összehasonlító oldalak számítanak. Ezt követi a keresőoptimalizálás (SEO), a Google Adwords/AdSense hirdetés, a Facebook-hirdetés és a hírlevélküldés.

Már a hazai e-kereskedők is felismerték, hogy a vásárlók megtartásában és a legfiatalabb rétegek megszólításában egyre nagyobb szerephez jut a vásárló érdeklődését, információ-igényét kiszolgáló, a figyelmét lekötő tartalommarketing.

A magyar piacon érdekelt webáruházak több mint fele (56%) már most is alkalmazza valamilyen módon ezeket az eszközöket, melyek közül a leggyakoribb a saját blog. Kisebb-nagyobb rendszerességgel frissülő rövid tartalmakat a kereskedők 25%-a publikál saját oldalán. A saját tartalom gyártása azonban sokszor idő- és erőforrás-igényes. A tartalommarketing egyik legújabb eleme a webáruház szolgáltatásait és konkrét termékeit egy fiatal – a saját közönségére véleményformáló hatással bíró – blogger (vagy vlogger) mutatja be életszerű, valós körülmények között, és általában nem hat reklámnak.