Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2024. április 20. Az év 111. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739393. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Európa lett a kínai befektetők kedvence

Európa lett a kínai befektetők kedvence
Infovilág

Európa felé tolódott el az idén a kínai befektetések súlypontja, miközben látványosan csökkent a Kínából Amerikába irányuló működőtőke értéke – derül ki a Baker McKenzie jogi iroda nemzetközi elemzéséből. Az autóipar, az egészségügy és a biotechnológia lett Kína külföldi működőtőke-befektetéseinek  célpontjává.  

A kínai befektetők által bejelentett új összeolvadások és felvásárlások értéke 2018. első félévében Európában elérte a 22 milliárd dollárt, Észak-Amerikában alig több, mint ennek tizede. A lezárult kínai működőtőke-befektetések értéke Európában 12, Észak-Amerikában pedig 2 milliárd dollár volt az idei első félévben, ami az egy évvel azelőtti 24 milliárd dollárnak mindössze 8 százaléka – állapítja meg a Rhodium Group független kutatócég.

Az Észak-Amerikába érkező kínai működőtőke-befektetések értéke 2016. második felében tetőzött 28 milliárd dollárral, 2017. második félévben kicsivel több, mint ötödére zuhant, az idei első félév 2 milliárd dollárja pedig kilencéves mélypont. Európában a befejezett külföldi működőtőke-befektetések értéke 2017. első felében ért a csúcsra, köszönhetően a Syngenta 43 milliárd dollár értékű felvásárlásának a ChemChina által. A tavalyi második félév 22, az idei első pedig 12 milliárd dollárt mutat.

Európában Svédország volt a kínai befektetések fő célpontja az idei első félévben 3,6 milliárd dollárral. A dobogó második helyén az Egyesült Királyság (1,6 milliárd), majd Németország (1,5 milliárd) és Franciaország (1,4 milliárd dollár) áll. Átalakult a kínai befektetők által kedvelt iparágak sorrendje is 2018. első felében – Európában és az Egyesült Államokban is. Az autóipar, az egészségügy, a biotechnológia, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások váltak a legfőbb célpontokká mindkét régióban. Az ingatlanszektor és a vendéglátás már nincs a dobogó felső fokán, bár továbbra is élénk a kínai befektetők érdeklődése.

Az újonnan bejelentett kínai összeolvadások és felvásárlások értéke mintegy harmadával (50 milliárd dollárra) csökkent a világban az idei első félévben az előző hat hónap 70 milliárd dollárjával szemben.

A csökkenést első körben az okozta, hogy a kínai kormány – látva a tőke nagymértékű kiáramlását – 2016 második felében adminisztratív intézkedéseket hozott a kínai vállalatok külföldi tőkekihelyezésének akadályozására.

Ezt később az európai és amerikai szabályozás súlyosbította: az Egyesült Államokban minden eddiginél alaposabban és szigorúbban ellenőrzik a külföldről érkező tőkebefektetéseket, illetve a külföldre irányuló technológiai transzfert. Európa is figyeli a kínai terjeszkedést, és uniós tárgyalások kezdődtek, hogy decemberben megkezdődhessen a stratégiai, nemzetbiztonságot érintő befektetésekkel kapcsolatos információ-megosztási mechanizmus az országok között.

Német- és Olaszország, az Egyesült Királyság, továbbá Franciaország is felülvizsgálja a befektetéseket ellenőrző intézkedéseit. Az idei első félévben Amerikában nyolc, Kanadában, Francia-, Svédországban és az Egyesült Királyságban pedig egy-egy kínai ügylet hiúsult meg a szabályozás és a politikai klíma miatt.

Észak-Amerikából eddig nem tapasztalt ütemben vontak ki tőkét a kínai befektetők 2018 első félévében, összesen 9,6 milliárd dollár értékben (a 2015–16-i befektetési föllendülést követő otthoni szigorítások eredményeképpen). Emellett további 4 milliárd dollár értékű tőkekivonás van folyamatban a régióból. Európából 1 milliárd dollár értékű kínai tőke távozott, 3 milliárd dollár értékű ilyen tranzakció pedig folyamatban van.

A mostani, nyugalmi időszakot követően Kína olyan makrogazdasági környezettel szembesülhet, amely újabb beavatkozásokra ösztönözheti kormányát a tőkekiáramlás megakadályozására. A jüan látványosan leértékelődött a dollárhoz és egyéb valutákhoz képest, a kínai hatóságok pedig alacsony szinten tartják a kamatlábakat a lassuló gazdaság felpörgetésére. A magasabb kamatlábak az Egyesült Államokban és máshol viszont a tőkekiáramlást fogják ösztönözni, ami nyomást helyez a fizetési mérleg egyensúlyára – Kína erre újabb és szigorúbb adminisztratív korlátozással reagálhat.