Körösök szívében, legendák földjén

A mai Viharsarok inkább békés – szó szerint és átvitt értelemben is. Békés megye ma sokoldalú élményt nyújt az oda érkezőnek. Nemcsak Gyula, a méltán híres fürdőváros, hanem kisebb települései is gazdagok látnivalókban, különlegességekben, ha úgy tetszik, legendákban… (Képek: Okolicsányi Zoltán.)

Mind fontosabb bevételi forrás errefelé is a turizmus, bár e tájék lakói elsősorban a mezőgazdaságból származó jövedelemből élnek. Mint tudjuk, 2017 kimagasló eredményeket hozott az idegenforgalomban. A kimagasló eredmények Békés megyére is jellemzők, hiszen itt az országos átlagnál is nagyobb mértékben nőtt a kül- és belföldieknek köszönhető vendégforgalom. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 9,3, a belföldieké 5,9%-kal haladta meg a 2016-i idegenforgalmi adatokat. A megyei szálláshelyek vendégforgalma így 6,4%-kal emelkedett, és elérte a 675 302 regisztrált vendégéjszakát.

Békéscsaba parkosított főtere a szökőkúttal mindenkit elbűvöl

A legnépszerűbb települések rangsorában az előző évhez képest nincs változás, továbbra is Gyula áll az első helyen, 380 358 vendégéjszakával. Ezt követi Orosháza (82 157), Szarvas (62 981), Békéscsaba (51 403) és Füzesgyarmat (40 555). Békés megyébe tavaly a legtöbb külföldi vendég Romániából (39 494 vendégéjszaka) érkezett. A küldő piacok sorrendjében az első négy Német-, Csehország, Szerbia, Szlovákia. A megyében éjszakázó csehek száma csaknem megkétszereződött, megközelítette a 90 százalékos növekedést.

A száraz tények mögött dolgos hétköznapok húzódnak. A turizmus ugyanis igen összetett ágazat, hiszen a sok ezernyi vendégéjszakában benne van egy-egy nemzeti park, fürdő, szálloda vagy éppen kastélymúzeum dolgozóinak munkája.

Békés megyei barangolásunk közben ne hagyjuk ki Dévaványát, amely elsősorban a természetkedvelőknek kínál élményeket. „Körös-Maros Nemzeti Park Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont” – ez a hivatalos (hosszú és bonyolult) neve annak a paradicsomnak, ahol lelkes asszonyok és férfiak gondozzák a hazánkban valaha oly elterjedt madarakat.

A gazdagság, a bőség, korszakára, a finom lakomák megbecsülésére emlékeztet a „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” közmondásunk is. Közép-Európa legnagyobb testű madarán, a túzokon kívül egyre több, egykor e vidéken őshonos háziállat – szürkemarha, rackajuh, bivaly, mangalica – is megtalálható itt. A látogatóközpontot sok diákcsoport és örvendetesen növekvő számú külföldi turista is felkeresi. Egyedülálló attrakciója a házi főzésű, mi mást, mint Túzok nevet viselő sör.

A gyulai Százéves cukrászda valójában 178 esztendős.

Szeghalom kellemes, élhető kisváros, ha erre járnak, ugyancsak érdemes bekopogtatni Túri János magángyűjteményébe, ahová Macsári János polgármester kísérte el a tanulmányúton járó újságírókat. A Mundérba bújt történelem című, több mint ötezer tárgyat számláló tárlat, benne évszázadokat átvészelt katonai emlékekkel, valamint a közeli múltban használt egyenruháival, kitüntetéseivel – élő történelemórát kínál fiataloknak, időseknek pedig olykor nosztalgikus visszatekintést.

A világhírű hintókészítő mester, Galambos Sándor egyik remeke,

Aki Füzesgyarmatra érkezik, a kiváló fürdő meglátogatásán túl ne mulassza el Galambos Sándor hintókészítő műhelyének a felkeresését. Egy ősi mesterség mai remekei láthatók itt, és megismerhető az sokágú munkafolyamat is, amelynek eredményeként díjnyertes fogathajtók remekei gördülnek ki a mester és munkatársai keze alól.

Akármerre haladunk Békés megyében, történelmünk fontos helyszíneit érjük el. A megye északi részén, Vésztőtől pár kilométerre található a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének kanyarulataival körbe zárt területen, amely éppen négy évtized óta régészeti és természeti védelem alatt áll, emelkedik az Alföld legnagyobb kiterjedésű településhalma.

Már az 1800-as évek elején találtak különböző korú leleteket, ám a dombok történetét csak az 1968–78 közötti évtizedben végzett ásatások tárták fel. Az éppen fél évszázaddal ezelőtti próbaásatáskor egy középkori temetőt találtak a régészek. Az emlékhely 1982. augusztus 25-én nyílt meg a látogatók előtt. A Wenckheim uradalom 1810–12 között épült pincéje ad ma otthont annak az állandó kiállításnak, amely a domb történetét mutatja be az újkőkortól a török hódoltság koráig. A legutóbbi ásatáskor, 2014-ben egy újkőkori, települést védő erődítésrendszert találtak, amelyet feltehetően még a rézkorban is részben használtak.

A vésztő-mágori emlékhely fontos része a Népi Írók Szoborparkja, később szoborpanteonja, mely Magyarországon egyedülállóan ad helyet tizenkilenc író, költő, tudós és közéleti ember szoborportréjának. Vésztőhöz kötődik Sinka István, a fekete bojtár, aki számadó juhászként a mágori dombok tövében legeltette a Wenckheim uraság juhait.

Békéscsabán, a megyeszékhelyen Zalai Mihály, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke tájékoztatta arról az újságírókat, hogy a „kellő ütemben fejlődő” megye hamarosan 4,2 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztésnek örülhet; a pénzből elsősorban a kulturális, horgászati és gasztronómiai programok fejlődhetnek, mind mennyiségüket, mind minőségüket tekintve. A tervek megvalósításához halaszthatatlan az autós turisták, valamint a megye iparának a fejlesztése végett is, az úthálózat felújítása. Nemcsak Budapest felé, de a román, szerb látogatók számának növeléséhez is fontos a mostaninál jobb úthálózat.

Itt minden Munkácsyra emlékeztet: egy felbecsülhetetlen értékű műremek a Békéscsabai Múzeumból.

Békéscsaba két dologról nevezetes: az első világhírű festőművészünk, Munkácsy Mihály, aki gyermekkorában itt töltött pár évet, a másik pedig a kolbász és mindenféle kulináris finomság. Gyula és Békéscsaba mindig vetélkedett abban, hol készül a finomabb kolbász, most egyezzünk meg abban, hogy mindkettő nagyon ízletes, a fűszerezésben térnek el kicsit, miként arról meggyőződhettünk a Csaba-parkban.

Békéscsabán szinte lépten-nyomon belebotlunk valamibe, amely Munkácsy nevét viseli. Felbecsülhetetlen értékű festmények az Emlékházban, jeles intézmények – néhány év óta pedig rá emlékeztet a Munkácsy-torta is. Ötletes kezdeményezése ez a város vezetőinek, és beleillik abba az irányzatba, amely egyre fontosabbnak ítéli a helyi mesterek alkotásainak népszerűsítését, a közelben termett alapanyagokból készült cukrászremekek elkészítését.

Gyula egyik leghíresebb fürdővárosunk, de ma már nemcsak gyógyvize és a 178 esztendővel ezelőtt nyitott (tehát a nevének) Százéves (ellentmondó) cukrászda miatt érdemes felkeresni. Szerénységem egyik kedvenc hazai múzeuma az Almásy-kastélyban található, amely bemutatja egy grófi család tagjainak és kiszolgáló személyzetének életét. Mintha a magyar Downton Abbey-t láthatnánk, csak itt valódi a forgatókönyv... Megnyitása, 2016 óta ez Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki kiállítóhelye, az idén már Európa 40 legjobb múzeuma között jegyzik. Állandó kiállítására tavaly több mint 70 ezren, az időszakiakra 50 ezren látogattak el.

Gyula fő idegenforgalmi vonzereje, a fürdő megifjodva fogadja a csobbanni vágyókat.

A gyulai Almásy-kastély esti fénypompában.

És még nincs kész! Mint megtudtuk, folytatódik a kastély egyes szárnyainak és funkcióinak fejlesztése. Annak idején, mint majdnem minden beruházásnál, a kastély rehabilitációjánál is kompromisszumokat kellett kötni, így a vigadószárny hasznosítására akkor nem volt lehetőség, viszont az utóbbi időben remény és keret nyílt rá. A fejlesztés három fő jelszava: hitelesség, élményszerűség, fenntarthatóság. A kezdeményezés három pilléren nyugszik, ilyen a rendezvénykonyha és a látvány-főzőkurzusok, a gasztrotörténeti csemegetár, valamint egy sokfunkciós és -célú rendezvénytér. Hamarosan tehát akár néhányszáz fős rendezvényeknek is otthont adhat a kastély. Amint arról több helyütt olvashattunk már, a komplex turisztikai fejlesztések megvalósítására az országból számos település pályázott, ebből ötöt támogattak. Az elnyert ezermillió forinthoz az önkormányzatnak nem kellett önerővel hozzájárulnia. Az épületen kívül a környezet, a Szent Miklós park is megújul. A munkálatok a nyár végén kezdődhetnek, és várhatóan a jövő ősszel fejeződnek be.

Igazi élmény a séta Gyula belvárosában. A Százéves cukrászdán kívül büszkélkedhetnek már az itt élők olyan vendéglátó hellyel is, amelyet a világhírű francia Gault & Millau étteremkritikai kalauz is ígéretesnek tartott. A Patrióta igazi családi vállalkozás, a világ bármely táján megállná a helyét, tulajdonosai követik a legújabb gasztronómiai irányzatokat, miközben persze a helyi hagyományokra is építenek.

A Körösök partján elegáns vízparti villák sorakoznak.

A Körösök vidékén kalandozni mindig érdemes: mindegyik település kínál valami egyedit. Egyik kedvencem Szarvas, amely Amszterdamhoz hasonló csatornákkal, vízi túrákkal, elegáns, vízparti villákkal, vízi színházzal és népmesébe illő hajóskapitánnyal varázsolja el a nagyérdeműt.

A hajókirándulások nagyon népszerűek, érthetően, hiszen a fedélzetről lehet igazán megismerni a Holt-Körös vidékét. A Szarvasi Arborétum hazánk legnagyobb fűvészkertje: csodálatos térharmóniájú tájképi kert – ahogy a bemutató leírás fogalmaz –, de azt talán nem mindenki tudja, hogy a Mini Magyarország interaktív makettpark elsősorban a kisebbeknek segít megismerni az ország nevezetes épületeit.

Békésszentandrásról eddig jobbára a szőnyegek jutottak az eszembe, de a jövőben a Szent András sörfőzde lesz az, ami beugrik még. Egyike ez a legrégibb, vidéki magán sörfőzdéknek, az idén lesz 25 éves. A gyümölcsös és búzasörök egyre kedveltebbek – tájékoztat a patikatisztaságú üzemben a tulajdonos-üzemeltető testvérpár, Bukovinszky Béla és László. – Az élesztő Németországból érkezik, ez is a minőség egyik garanciája. A választékra sem lehet panasz: 15-féle sört főznek, köztük szezonálisakat, az idén pedig, a negyedszázados jubileum alkalmából, további izgalmas fajtákkal állnak elő.

A Central European Beer Awards idei sörversenyén a lehető legrangosabb Grand Champion gyémántdíjjal jutalmazták a Szent András Sörfőzde meggyes sörét. Ezüstéremmel tért haza még a Bécsi ászok, az Óarany és a Fekete tradicionális baksör, a Monarchia pedig bronzérmes lett.