Csúcsára érhetett a magyar növekedés
A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4%-kal bővült. Ennél gyorsabb növekedésre a múlt bő egy évtizedben csak egyetlen egyszer volt példa. Ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel Magyarország feltehetőleg mostani konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható.
A Magyarország számára kifejezetten kedvező világgazdasági folyamatok, az alacsony energiaárak és kamatok korszaka véget ért, a hat éve tartó európai konjunktúra feltehetőleg túl van a csúcspontján. A feltörekvő országok devizája – különösen a laza monetáris politikához végletesen ragaszkodó országok esetében – leértékelődik. Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, a kereskedelmi háború veszélye, az USA és az EU kapcsolatainak romlása mellett lényeges kockázat a Fed nagyon is kiszámítható kamatláb-emelésének hatása.
Az EU jövője szempontjából a Brexit mikéntje mellett bizonytalanságot okoz, hogy egysége gyengül. Ezen belül a visegrádi országcsoport is megosztott, például az orosz kapcsolat megítélésében. Az idén Magyarországon a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül, de ezen belül az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt kisebb lesz a tavalyinál. Az ipari várakozások kedvezőek ugyan, de a magyar ipar húzóágazatában, a járműiparban zajló átalakulás – amit csak sürget az EU és az USA közötti vámháború veszélye –, gondot okoz. A beruházási ráta idén 22,5%-ra emelkedhet, elérve a válság előtti szintet. Ez főleg az állami – jó részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések visszafogottabbak. Például a német cégek még 2018 tavaszán is a négy visegrádi ország közül a magyar befektetési környezetet tartották a legkevésbé vonzónak
A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13%-ról 10%-körülire fékeződik, ami 7% körüli, nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér a tavalyi 15% után idén „csak” 8%-kal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a keresetekre, azonban a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is látványos. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés dinamikája 4,5%-kal feltehetőleg az idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5%-kal bővül. A munkanélküliség 2017 végéhez mérten várhatóan már alig csökken, igaz, ezen belül a közmunkások száma mérséklődik. A közmunkásokkal együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli.
Az infláció júniusra 3,1%-ra gyorsult, ez a harmadik legmagasabb az EU-ban, s az év során további emelkedés valószínű, a többi között a gyenge forint következtében. Az államháztartásban az idén – tekintettel az EU felszólítására s az EU-transzferek megelőlegezése miatt rendkívül magas pénzforgalmi hiányra – nem lesz óriási decemberi költekezés; bár ez ellen hatnak a 2019. évi EU- és önkormányzati választások. Végeredményben a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2% körüli EU-módszertan szerinti deficit várható. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő GDP-arányos államadósság várható. Mivel a 2019. évi költségvetés túl optimista feltételezésekre épül, menet közbeni módosításokra, a tervezettnél kissé magasabb – az ideinél alacsonyabb – 2% körüli hiányra kell számítani.
