Adósemleges a jármű-biztosítási törvény módosítása
A parlament által a minap elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb-hez) kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt – a díj részeként kell megfizetni. A KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A jövőre lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától hatályba lépő változás az autósok szempontjából adósemleges – hívja fel a figyelmet a Magyar biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Az új törvény (Btv) értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosításai adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.
Az élő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január 1-jétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát – mondjuk – az idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az addig érvényes szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019. január 1-jével vagy azután jár le a szerződése, már csak az új rendelkezéseknek megfelelően tud újrakötni vagy átszerződni másik biztosítóhoz.
A biztosítási adót, adóvonzataival együtt a kgfb-díjakban kell megfizetni. A nagy gépjárművek tulajdonosai számára kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.
A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus–malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.
Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra – a törvény rendelkezései szerint – fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZ-nál vezetett kártalanítási számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, a kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – 300-800 forint naponta. Nagy teher-gépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100–2600 forintot is elérheti.
