Korábban érkeztem, mert elejtett a gólya…

Jázmin, az érintett, tíz év körüli kislány kezdte így saját versét a koraszülöttek sikeres ellátásáért összehívott konferencián, amelyet a budapesti Városháza dísztermében tartottak. A Hungarikum Szövetség (HUSZ), a Fővárosi Önkormányzat és a Semmelweis Egyetem rendezvényének célja, hogy megismertesse azt az áldozatos munkát, amelyet a koraszülöttek megmentéséért és jobb életlehetőségeikért végeznek.

Bevezetőjében Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke, illetve Mathiász Gábor alelnök leszögezte, a konferenciát „alapkő-letételnek” szánja a HUSZ, melynek tagjai fontosnak érzik az emberi értékek kiteljesedését. A szülői felelős szeretet, a kiemelt figyelem, az orvosok lelkiismeretes munkája és az újszülöttek életének megtartását, az egészséges fejlődését szolgáló műszerek, berendezések, gépek mellett az egész társadalom együttműködése van szükség.

Bánhidy Ferenc professzor, a Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese, a HUSZ alelnök szülészként és nőgyógyászként a koraszülött-gondozás jó ismerője. Hangoztatta: az orvostudományi egyetem névadója születésének 200. évfordulóját ünnepelik szerte a világon, Chicagóban a világ leghíresebb orvosai képtárában is jelen van Semmelweis Ignác portréja...

A tapasztalatok szerint már a terhesség 28. hete után érkező kicsiket is meg lehet menteni. Képet is mutatott: a szülészeti és nőgyógyászati klinikán csaknem öt évvel ezelőtt született négy ikerfiú jól van.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt dékán, a budapesti, Mária utcai szemklinika igazgatója a koraszülöttek szemideghártya-elváltozásairól beszélt. Ma már az 500-600 grammos kicsik életét is megmentik, ám a szemüket nem mindig sikerül. Megfelelő kezelés nélkül kóros erek alakulnak, részleges, vagy teljes ideghártya-leválás következhet be. A vizsgálathoz különleges eszközök kellenek, az érintettek állapotát évekig kell követni. Megemlítette, hogy az országban mindössze egy szemvizsgálógép van, amelyet autóval szállítanak a helyszínek között. Holott a gép ára nem csillagászati összeg, csupán 25 millió forint. (Lenne, sőt, van ötletünk, hogy hány fölösleges állami költekezés helyett lehetne költeni az ilyen készülékekre, és általában az egészségügy korszerűsítésére. – a szerk.)

Dr. Domokos Katalin jogász, anyacoach, a gyermekzsivaly-blog szerzője a koraszülő édesanyák lelki támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Ő közösséget teremtett a szülészeti klinikán, a bent fekvő és a hazatért édesanyák együtt keresik a lehetőségeket, kapaszkodókat a kritikus helyzetekben.

Dr. Czemmel Éva csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvostól, a II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatológiai Intenzív Centrum osztályvezető-helyettesétől a technikai háttér fejlődéséhez vezető érdekességekről hallottak a rendezvény meghívottai. A többi között arról, hogy Kennedy elnök kisfiának halála hívta fel az orvostársadalom figyelmét a fejletlen tüdő kezelésének kutatására és tökéletesítésére. Egy másik esetben egy anya a nyilvánossághoz fordult azért, hogy a picik operálásakor használjanak fájdalomcsillapítót, amit addig nem tettek meg. A szakma egyetért abban, hogy a koraszülött osztály munkájába be kell vonni a családokat. A szülészeti klinikán ez így történik: a „kenguruzás” közben az anyák/apák a testükre fektetik a pici babákat; a módszer bevált, ám szükség van a szülői jelenlét módjainak bővítésére.

Dr. Kocsis István PhD, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika osztályvezető egyetemi adjunktusa a koraszülött-ellátás fejlődését ismertette az elmúlt tíz év adataira támaszkodva. Eszerint minden tizedik újszülött koraszülöttként jön a világra. Természetesen nem mindegyiknek, hanem kisebb részüknek van szüksége támogatásra, intenzív osztályon elhelyezésre. Az évente megszülető 8000 koraszülött közül 1000~1500 szorul orvosi és eszközparki támogatásra. A cél a szövődményektől mentes túlélés. A csecsemőhalandóság csökkenő mértékű. A tapasztalatok szerint a kevésbé invazív eljárás a jobb, sok esetben elég a támogatás. A család szerepe fontos; döntő szerepe van a családtervezésnek és a várandós-gondozásnak, a megelőzésnek. Kiemelte az anyatej jelentőségét a picik táplálásában. Az osztályvezető főorvos hangoztatta: a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája családbarát, a szülőket partnereknek tekinti, és bármikor bemehetnek a kisbabájukhoz.

Pászti Éva, a klinika osztályvezető főnővére a családbarát ellátás tapasztalatairól elmondta: meggyőződése, a koraszülöttek a szeretettől is gyarapodnak. A sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember az egyik fő szószólója koraszülött baba-mama szobák létesítésének. Az ötlet megvalósítását szülők és alapítványok egyaránt támogatják, használatuk ingyenes.

A rendezők meghívtak érintett édesanyákat és nemzetközi hírű művészeket, akik koraszülöttként jöttek a világra, köztük a kis Petes Jázmint, akinek a verssora e tudósítás címe.