Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. április 26. Az év 117. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739399. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Nem bíznak a hírekben a magyarok, a közmédiában még kevésbé

Nem bíznak a hírekben a magyarok, a közmédiában még kevésbé
MÚOSZ

Részletek a Mérce összefoglalójából: Az Oxfordi Egyetem médiatudományi intézete a médiafogyasztási szokásokat és a közösségi média hatásait térképezte fel. A Magyarországra vonatkozó következtetéseket egy 2005 válaszadóval rendelkező online kérdőíves kutatásra alapozzák.

A kutatás szerint a 37 országból itthon az egyik legalacsonyabb a hírek iránti bizalom: csupán 29 százalék bízik a hírekben. Ehhez képest 52 százalék mondta azt, hogy megbízik abban a hírforrásban, amelyet ő maga személyesen használ. A kutatók szerint ez a magyar médiaviszonyok erőteljes polarizáltságára utal.

A legalacsonyabb megbízhatósági indexszel a kormánypárti médiumok (a közmédia, TV, Origo) rendelkeznek, ezek megbízhatóságát még fogyasztóik is alacsonyabbra értékelték, mint a független médiumokét.

A kutatás szerint az internet a magyarok leggyakoribb hírforrása (87%). A legnépszerűbb hírforrás kétségtelenül az RTL Klub. Óriásit zuhant a közmédia első csatornája. A tavalyi 35 százalékról 23-ra csökkent azon válaszadók aránya, akik legalább heti egyszer odakapcsoltak.

Az online hírforrások között az Index vezet (40% olvassa legalább egyszer egy héten), második helyen az Origo (38%), harmadik helyen pedig a 24.hu áll (34%).

Itthon a válaszadók nyolc százaléka fizet a hírekért, ezzel a ranglétre vége felé, a 37-ből a 30-dik helyen vagyunk.

Elterjedőben van az adományokból finanszírozott ingyenes hírszolgáltatás modellje is, amelyre a Mérce is épül. A modell leginkább Spanyolországban és az Egyesült Királyságban gyökerezett meg, de még mindenhol gyerekcipőben jár: a megkérdezettek 1-2 százaléka támogat így valamilyen médiumot.

A kutatás azt is feltárta, hogy az adományozási és előfizetési hajlandóság összefüggésben van azzal, mennyire ismerik a használók a sajtó előtt álló kihívásokat. Márpedig a 37 országból származó válaszadók 68 százaléka nem tudja, hogy a sajtónak bármilyen problémája lenne, vagy azt feltételezi, hogy a kiadók rendes profitot termelnek. Holott a valóság az, hogy a legtöbb online hírforrás veszteséges.