Trükkös csalók ellen segít védekezni a Telenor

Hol a kártyás adategyeztetésre hivatkoznak, hol az önkiszolgáló ügyfélszolgálat belépési adatait próbálják megszerezni, más esetekben pedig saját feltöltő-kártyás előfizetésük feltöltésére kérik potenciális áldozataikat, vagy egyszerűen csak visszahívatják magukat egy távoli országban: széles a trükkös csalók eszköztára. A Telenor összegyűjtötte a magyar mobilhasználókat érintő leggyakoribb csalástípusokat, és az ellenük való védekezési lehetőségeket.

Rendszeresen bukkannak fel a telekommunikációt érintő trükkös csalási kísérletek, amelyek kisebb-nagyobb kárt, vagy éppen bosszúságot okoznak az áldozattá váló gyanútlanoknak. Íme néhány csalástípus:

#1.: A telefonos ügyfélszolgálat helyett ma már sokan használják a MyTelenor online ügyfélszolgálatot számlabefizetésre és szolgáltatások aktiválására. csakhogy nem is sejtik: még ezzel is vissza tudnak élni a csalók („Kifizeti helyettem a mobilszámlámat?”), a valóságban sokszor előfordult már, hogy egy idegen nevében rendeltek csúcskategóriás okostelefonokat részletfizetéssel egy általuk megadott kiszállítási címre, a részletfizetést pedig az áldozatokra bízták.
Megoldás: Nem szabad kiadni a MyTelenor belépési adatokat!

#2.: A csalók arra hivatkoznak, hogy a tavaly életbe lépett előírásoknak megfelelően szeretnének azonosítani egy feltöltő-kártyás ügyfelet, és bizalmas adatokat próbálnak kiszedni belőlük. Általában az így kapott információk birtokában is részletre vásárolnak drága okostelefonokat.
Megoldás: a hivatalos adategyeztetési lehetőséget kell választani választani ezen az oldalon, a Telenor üzletek valamelyikében, vagy a 1220-as ügyfélszolgálati telefonszámon.

#3.: Gyakori próbálkozás, hogy a csalók hívószám kijelzése nélkül felhívják az ügyfelet a Telenor munkatársának kiadva magukat (persze nem azok), azzal, hogy az ügyfél egy nyereményjáték nyertese, ám a jutalom átvételének technikai költségeinek fedezéséhez egy adott telefonszámra egy kisebb/nagyobb összeget kell feltölteni.
Megoldás: nem szabad semmilyen számra sem pénzt feltölteni, a próbálkozást pedig jelenteni kell a fent említett elérhetőségeken, mivel a Telenor rendszereiben a rejtett hívószámról indított hívások is visszakövethetők.

#4.: A csalók egy kedvező tarifa hamis ígéretével arra kérték a felhívott telenoros ügyfeleket, hogy faxolják el nekik a telefonszámláik másolatát. Valójában a számlán lévő adatokra (név, lakcím, ügyfélszám stb.) fáj a foguk, amelyek birtokában például saját címükre próbálhatnak meg okostelefont rendelni más nevében.
Megoldás: sosem szabad kiadni a számlát vagy számlamásolatot idegeneknek.

#5.: Ez év elején sok magyar mobilhasználó találkozott egy-egy egzotikus országból származó, nem fogadott hívással. Ezek a csalók kifejezetten arra utaznak, hogy az áldozat reflexből visszahívja őket, ezáltal méregdrága nemzetközi hívást indítanak. Valamilyen úton-módon ennek a bevételeiből részesednek a csalók is, ezért indítják a hívásaikat.
Megoldás: nem kell visszahívni a külföldi telefonszámot.

#6.: Az internetes adathalászok „kamuszámlákat”, elmaradt fizetésre, késedelmi díj befizetésére szóló felszólítást is szoktak küldeni e-mailben. Arra számítanak, hogy a címzett rutinszerűen befizeti a számlán szereplő összeget.
Megoldás: mindig meg kell nézni, hogy milyen feladótól érkezett a befizetésre felszólító értesítés. A Telenor kizárólag az eszamla@telenor.hu e-mailről és a +36 20 202 0043-as telefonszámról küld számlalevelet, vagy tartozásról szóló üzenetet. Ha gyanús, hogy nem a Telenortól érkezik az üzenet, nem szabad kattintani a benne található hivatkozásokra, érdemesebb számítógépen felkeresni a www.telenor.hu oldalt.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Telenor munkatársai sosem kérik el egyetlen ügyfél belépési azonosítóját és jelszavát, sem e-mailben, sem sms-ben, sem telefonon. Ha valaki mégis ezt teszi, az valószínűleg egy csaló. A próbálkozásokat a Telenor weboldalán, Facebook oldalán, a 1220-as vagy a +36 (20) 2000-000-s ügyfélszolgálati telefonszámon, továbbá az üzletek bármelyikében érdemes jelezni.