Vedd emberszámba a munkatársadat, és marad

Napjaink egyik legnagyobb munkaerő-piaci problémája az elképesztő méreteket öltő fluktuáció. Mi az oka? Miért vándorolnak ide-oda munkavállalók tömegei? És mi kell ahhoz, hogy maradjanak? Ezekre a kérdésekre keresett választ a HR-Evolution Kft. reprezentatív fluktuáció-kutatása.

A feldolgozó-ipari és kereskedelmi vállaltok körében végzett kutatás több mint 5000 személy megkérdezésével tavaly november és az idén március között készült.

A munkáltató nem tartotta meg azt, amit ígért a hirdetésben és az állásinterjún – ez a felmondás leggyakoribb oka (42%) a múlt két évben munkahelyet váltott feldolgozó-ipari és kereskedelmi munkavállalók körében.

A férfiak számára különösen fontos ez a szempont, minden második mondott fel ezért, a nőknek pedig a harmada. A felmondás második leggyakoribb (39%) indoka, hogy másutt több fizetést és vonzóbb juttatásokat ígértek. A harmadik ok az embertelen bánásmód és környezet, ami miatt a megkérdezettek több mint harmada váltott munkahelyet.

Az egyik leggyakrabban előforduló probléma, hogy a cégek túlzó ígéretekkel kecsegtetnek az álláshirdetésekben. Az ígérgetés gyakran folytatódik az állásinterjún is, hogy magukhoz csalogassák a munkavállalókat. Például a maximálisan elérhető bért emlegetik, de azt már nem, hogy melyek a feltételei, amelyeket viszont szinte lehetetlen elérni – véli Csikós Nagy Katalin HR-Evolution Kft. ügyvezetője, fluktuációkezelés szakértő.

Hozzátette: Ez a munkavállalói magatartás jól mutatja, hogy megváltoztak a munkaerő-piaci erőviszonyok: már nem a munkáltató választ, hanem a munkavállaló válogat és számon kéri az ígéreteket. Ha rájön, hogy rászedték, csalódottan továbbáll amint teheti.

Merőben más a helyzet a régi dolgozóknál, akik már legalább két éve dolgoznak egy helyen. A megkérdezettek 56%-a nyilatkozott úgy, hogy a felmondás első számú oka az embertelen bánásmód és körülmények. Minden második több fizetésért és a meglévőnél vonzóbb juttatás miatt menne el máshová dolgozni, 44 százalék a rossz munkahelyi légkör miatt váltana.

Sajnos, sok helyen, ahol nagy a jövés-menés, a vezetők még nem döbbentek rá a saját felelősségükre. A nagyon magas fluktuációért ugyanis jóformán mindig a felső vezetők, a döntéshozók a felelősök.

A dolgozók legnagyobb sérelme, hogy nem veszik emberszámba őket. A vezető például nem köszön (vissza), nem kér, hanem parancsol, miközben élő robotoknak nézi őket: túl nagy a terhelés, teljesíthetetlenek a normák és nehéz munkakörülmények között kell dolgozni.

Mi lehet fontosabb a dolgozóknak, mint a pénz? A munka jó hangulatban, jó csapatban. A kutatás szerint a munkahely fő megtartó ereje a jó munkahelyi légkör, a fizetésnél is fontosabb. A megkérdezettek kétharmada szerint a legfontosabb. Ha ez adott, az ott dolgozók még a meglévőnél jobb feltételekért sem váltanak munkahelyet. 

A fizetést és a juttatásokat a válaszadók harmada tartja a legfontosabbnak. Ugyanennyien vannak azok, akik szerint az erkölcsi elismerés, valamivel kevesebb számára az emberi bánásmód a legfontosabb.

Csikós-Nagy Katalin szerint ezek a szempontok szintén a munkavállalói oldal erősödését jelzik. Amikor magas volt a munkanélküliség, sokkal kevésbé volt fontos szempont a szabadidő és az erkölcsi elismerés igénye. Ma, amikor munkaerőhiány van, ezek a szempontok felértékelődötek.

A felmérésből kitűnik, hogy a termelő és kereskedő vállalatok egymástól csábítják el a munkavállalókat. A megkérdezett kereskedelmi dolgozók közül 43% dolgozott már a termelésben, ahová a magasabb fizetésért ment el.

Ha teljesülnek a legfontosabb szempontok – mint a jó hangulat, megfelelő bér, elismerés, emberi bánásmód – mindössze a válaszadók 8%-a menne külföldre dolgozni, ha lehetősége lenne rá. Száz olyanból, aki már dolgozott külföldön, kilencven nem menne el újra.