Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. március 29. Az év 89. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739371. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Delejes szavak – új Tinta-könyvek

Delejes szavak – új Tinta-könyvek Delejes szavak – új Tinta-könyvek
Toronyi Attila

Igencsak beszédes a sorozatcím: Az ékesszólás kiskönyvtára. A kötetekkel a jó negyedszázaddal ezelőtt alapított Tinta Könyvkiadó a nyelvi pallérozottság, a nyelvápolás híveit orientálja. Teszik ezt a szerzők és szerkesztők egy olyan korban, amikor naponta vagyunk tanúi a közbeszéd romlásának, a pongyoláságnak és az igénytelen fogalmazásnak. Írásban és szóban egyaránt.

A most „piacra dobott” könyvek szemlézése között azért említem elsőként Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsanna kötetét (Mondjuk helyesen!), mert jól példázza azt a nemes értelemben vett megszállottságot, amely a Kiss Gábor igazgató-főszerkesztő által vezetett kiadót jellemzi. 1976-ban, a budapesti Bródy Sándor utcai Magyar Rádióban kezdődött Beszélni nehéz! címmel egy adássorozat, amely a helyes kiejtésben igyekezett segíteni a hallgatóknak. (Megjegyzés: akkoriban – és még néhány évtizedig – csak azok lehettek bemondók, riporterek, akik megfeleltek a „mikrofonvizsgán”! Nem lehettek beszédhibásak, nem hadarhattak stb.) Több mint harminc évig, 2007-ig tartott a műsorfolyam, aztán megszűnt, ahogyan most már a Magyar Rádiónak is csak a hűlt helyét találhatjuk a Bródy Sándor utcában. A helyes hangzó beszéd népszerűsítése eredetileg Péchy Blanka színművésznek és Deme László nyelvésznek volt köszönhető, később valóságos mozgalommá nőtt. A Kazinczy- és az Édes anyanyelvünk verseny alapjait az említett rádiós műsor teremtette meg; szerkesztői a Bródy Sándor utcából történt kiebrudálásuk után a Magyar Katolikus Rádióban folytatták tevékenységüket.

A Mondjuk helyesen!-féle kiadványok csattanós cáfolatát adják annak, hogy beszélni nehéz. Annak idején Péchy Blanka is inkább ironikusan, lapos kifogásként említette az állítólagos „nehézséget”, hiszen éppen hogy könnyű elsajátítani a helyes kiejtést. Csak egy kicsit akarni kell. Kötetükben Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsanna (mindketten az Anyanyelvápolók Szövetségének tisztségviselői) rövid, egyszerű magyarázattal szemléltetik a helyesejtés előírásait. A másfél tucatnyi fejezet szövegei pedig szórakoztatva mélyítik el ismereteinket nemcsak a hangzó beszéd szabályairól, hanem érdekes olvasmányul szolgálnak. Bővíthetjük egyebek mellett történelmi, biológiai, csillagászati vagy földrajzi tudásunkat is. – Az Anyanyelvápolók Szövetsége felvételén Deme László (1921–2011)

Érdemes kézbe venni Az ékesszólás kiskönyvtárának további friss kiadványait is. Feltéve, hogy szívesen veszünk részt irodalmi és nyelvi játékokban (Dr. Szabó Judit: Anya – Nyelv – Tudor), illetve ha szeretnénk javítani retorikai képességeinken. Chaïm Perelman A retorika birodalma című kötete először a 20. század hetvenes éveiben jelent meg, s bár alapvetően elméleti mű, mégis rengeteget segíthet az egyszerű halandónak is, aki szeretne másokat logikus érveléssel meggyőzni. Az 1912-ben született szerző gyerekkorában a retorika még kötelező tantárgy volt, ám később a szóvirágokkal tűzdelt üres beszéddel azonosították. Perelman „új retorikája” rehabilitálja ezt a 16. század végétől elhanyagolt, részben nyelvfilozófiai tudományágat, amelynek egyik legizgalmasabb területe az érvelés elmélete és gyakorlata.

A mindennapok világában mindannyian a „retorika birodalmában” élünk. Érveket ízlelgetünk és érveket fogalmazunk meg, hogy másokat meggyőzzünk. De mikor járunk sikerrel? Milyen érvelési rendszer építsünk föl, milyen stíluseszközöket vessünk be, hogy a szó delejével meggyőzük hallgatóságunkat? A lengyel származású Perelman, akit a filozófusok a „huszadik század Arisztotelészének” tartanak, nemcsak a bölcselet és a nyelvészet művelőinek kötelező olvasmány, de haszonnal forgathatják a könyv példaanyagát mindazok (főként újságírók, jogászok és pedagógusok), akik élni kívánnak a korszerű retorika eszközeivel.

Nem maradhat ki az új Tinta-könyvek iránti figyelemfelkeltésből egy hasonmás kiadvány. Eredetileg 1902-ben jelent meg Simonyi Zsigmond szerkesztésében és bevezetőjével, a Nyelvészeti Füzetek sorozatban a Tréfás mesék és mondák. A Nyelvjárási olvasókönyv alcímű kötet az 1872-ben alapított Magyar Nyelvőr számaiban publikált mintegy száz szöveget gyűjti csokorba. Az egész magyar nyelvterületet, mind a nyolc tájnyelvet megismerhetjük a humoros és szép – Nyugat-Dunántúltól a moldvai csángókig.

A kiadó további újdonságairól itt tájékozódhatnak az érdeklődők.