Kossuth Zsuzsanna – New York
Az amerikai metropoliszban az ottani, március 15-ei magyar ünnepségek keretében avatták fel Kossuth Zsuzsanna (1817-1854), Magyarország első főápolónője tiszteletére emelt emléktáblát. Az egyelőre ideiglenes helyen, a manhattani First Presbyterian Church-ben elhelyezett táblát később Kossuth Lajos legfiatalabb húga sírján állítják fel, íly módon is tisztelegve a 37 esztendősen elhunyt asszony előtt. (Képek: Magyar Főkonzulátus, New York)
Bátyjának – akinek emlékét egész alakos bronzszobor őrzi New Yorkban – Zsuzsanna volt a legkedvesebb testvére és egyik fő bizalmasa. A fiatal nő először 1831-es észak-magyarországi kolerajárvány során találkozott az emberi szenvedéssel. A járvány elleni küzdelemben Kossuth Lajos is részt vett, mint vármegyei biztos, és munkájában nagy segítséget kapott húgától, aki itt szerezte első tapasztalatait a betegek gondozásában.
Egy évtizeddel később – fulladással és köhögési rohamokkal – saját tüdőbajának tünetei is jelentkeztek, ez okozta végül korai halálát. Addig azonban igen aktív családi és társadalmi életet élt, bátyja, akit 1849-ben az ország kormányzójává választottak, húgát a tábori kórházak főápolójának nevezte ki.
A honvédség egészségügyi szolgálatának megszervezése során a tábori kórházakban olyan korszerű módszereket próbáltak bevezetni, mint a sebesültek és a fertőző betegek elkülönítése vagy a műtétek altatással történő végrehajtása. Három hónap alatt Zsuzsanna mintegy hetven tábori kórházat szervezett meg. Felhívást intézett a magyar nőkhöz, és felszólította őket az önkéntes betegápolásban való részvételre. Betegei később úgy emlékeztek vissza rá, hogy anyai szeretettel bánt velük. A sebesült osztrák hadifoglyokat is ugyanígy gondozta, így később ők vallották róla, hogy nem ellenséget látott bennük, hanem a szenvedő embert. Ennek köszönhetően a szabadságharc bukása után az császári haditörvényszék felmentette ugyan, azonban a Kossuth-család más tagjaival együtt elűzték az országból. Brüsszelből 1853-ban, édesanyja halála után távozott az Egyesült Államokba. Nem fogadta el az emigránsok által felajánlott anyagi támogatást, saját munkájából akart megélni. Csipkeveréssel próbálkozott, de tüdőbaja elhatalmasodott rajta, és 1854. június 29-én New Yorkban meghalt. A Magyar Országgyűlés február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésnapját "a magyar ápolók napjává" nyilvánította.
Az emléktábla avatásán Kumin Ferenc főkonzul elmondta: körültekintő és elmélyült kutatómunkára volt szükség ahhoz, hogy megtalálják Kossuth Zsuzsa sírját, ebben a manhattani templom vezetősége, valamint Csorba László professzor is segítette a főkonzulátus munkatársait.
Kossuth Emília – New York/Brooklyn
