Remek fesztiválnak ígérkezik – nem csupán győrieknek

Kint még csikorogtak a mínuszok, ám már a tavasz derűje lengte be Győr egyik pompás épülete, a 18. század elején emelt és példás gondossággal helyreállított Zichy-palota tükrös szalonját, ahol ma délben a március idusán kezdődő hagyományos tavaszi fesztivál szervezői beszéltek a rendezvénysorozat jó ízléssel összeállított programjáról.

Mielőtt az április 3-ig tartó, és Szirtes Edina Mókus hegedűművész, Fassang László orgonaművész és Szokolay Dongó Balázs népzenész hangversenyével kezdődő fesztivál részleteiről lennénk írandók, engedtessék meg a krónikásnak egy sok-sok évtizeddel ezelőttről fölvillanó emlék fölidézése! Akkor, az 1950-es évek elején mi, egykori diákok nem Zichy-palotaként emlegettük ezt a házat, hanem ekként: „ahol az Illés lakik”. Egy alkalommal „hivatalos küldetésben” (egy csomagot vittünk át a suliból a tanár úrnak) léptünk be pajtásommal ketten a két atlasz által őrzött kapun, és mindjárt egy csodásan díszített kovácsoltvas ajtajú lépcsőfeljáróban találtuk magunkat. A már sok év óta lakóházként szolgált valamikori palota emeletén lakott „az Illés”, szemben az egykori Megyeháza (akkor már Liszt Ferenc) utcai fiúiskola mokány küllemű, katonásan szigorú énektanára, Illés István…

És ma, megannyi évtized múltán különösen kellemes küldetésben járhattam ott, ahol talán éppen Illés tanárék úri szobája lehetett, legalább is a félkörös zárt erkély erre emlékeztet, az ablaksor előtt pedig harmónium trónolt.

Félre, emlékek, itt a jelen! Tóthné dr. Kardos Krisztináé, a Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ (webes nevén: mufegyor!), igazgatójáé most a főszerep. Az ő és munkatársai érdeme a nemzeti ünnepi események után, március 16-án kezdődő, kis híján három hétig tartó élménysorozat-kínáló, a 22. Győri Tavaszi Fesztivál megszervezése, ami – meggyőződésem – a kultúra és a művészetek legkényesebb ízlésű kedvelőit is kielégítheti, és szellemiségében, igyekezetében már megelőlegezi az óhajtott nyereményt Győrnek, hogy Európa (egyik) Kulturális Fővárosa lehessen 2023-ban.

Bár a fesztivál teljes programja már egy ideje nyilvános (ide kattintva tanulmányozható), már csak azért is, mert a sok ingyenes esemény mellett szép számmal vannak olyanok, amelyekre célszerű idejében jegyet váltani. Ilyen mindjárt az első esti hangverseny a már említett Szirtes Edina Mókus és művésztársai fellépésével a győri evangélikus öregtemplomban. Miközben a mai sajtóeseményre ígérkezett és várt vendégek közül egyedül Mókus toppant be (a többieket visszariasztotta a hó és a hófúvás, ágyhoz kötötte a betegség) és tartott hegedűjével kísért dalbemutatót, volt idő belekukkantani a műsorfüzetbe: „Három zenei világ találkozása, különböző zenei műfajokból érkező szólistákkal, akik hol dallammal, hol kísérettel, hol közös improvizációkkal lépnek be egymás terébe, és hoznak létre valami eredetit, valami soha nem tapasztaltat, műfaji korlátok nélküli, szabad együtt zenélésben…” És ez a „Metszéspontok”, három zenész egyedi hangulatú koncertje.

Nem hiszem, hogy túl gyakran rendeznek hazánkban ír–magyar napokat, éppen ezért a március 16–17-i akár kuriózum is lehet. A győri bazilikában emléktábla őrzi Walter Lynch ír püspök emlékét. A 17. század derekán hontalanná vált ír főpapot az akkori győri megyéspüspök, Püsky János fogadta oltalmába, tisztséget és jövedelmet adván a migránsnak. Waltert ennek ellenére kínozta a honvágy, ám a visszatérésére készülődés közben elhunyt. Győrött helyezték örök nyugalomra. Lynch püspök érdeme a Könnyező Szűzanya kegykép Győrbe menekítése. Följegyezték, hogy festmény 1697. március 17-én reggel 6–9 óráig, számos pap és hívek jelenlétében, vérrel könnyezett… Kultuszáról most, a fesztivál alkalmából kiállítás nyílik. A magyar Greenfield-együttes március 17-én kora este koncertet ad és az ír táncház vendégeinek húzza majd a talpalávalót.

Természetesen valamennyi programot nem ismertethetjük ez alkalommal, még akkor sem, ha a sajtóesemény háziasszonya igyekezett is a lehető legtöbbet fölsorolni. Mégis, engedtessék meg, hogy régi és szeretve tisztelt kolléganőm, a magyar fotográfia örökifjú nagyasszonya, Keleti Éva győri kiállítását ki ne hagyjam az ajánlóból. A Kossuth-, Balázs Béla- és még számos díjjal kitüntetett fotoriporter és -művész „Áramlás” című (Éva életműve egy részeként is értékelhető) kiállítása a Kisfaludy Könyvtárban tekinthető meg. A Győri Tavaszi Fesztivál programfüzete ekként ajánlja: „A művészi alkotás akkor válik eleven élménnyé, ha megindítja a csodálatos áramlást, amelyik az alkotó és a közönség között mindkét irányban képes hatni. Keleti Éva fotográfiái nemcsak erre képesek, hanem a múlt és jelen között, sőt a különféle művészeti ágak között is kapcsolatot teremtenek, így a mindenkori közönség átélheti azt a bizonyos «flow» élményt. Képeit nézve belekerülünk egykori csodálatos mandarinok, balerinák világába vagy a legendás színészházaspár, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán életének legbelsőbb áramába. Keleti Éva művészete elmélyülést, kalandot és igazi élmény-áramlást indít el a kiállítóterem falai között.” Évát évtizedek óta ismervén állíthatom: tökéletes a jellemzés.

A színházszerető ínyencek egy része valósággal kibérelte magának a pesti Rózsavölgyi Szalont, ahol kamara-előadás formájában sorra csakis remekműveket mutatnak be – természetesen remek szereplők. A Rózsavölgyi a győri fesztiválra is hivatalos (köszönet a szervezőknek, hogy ide csábították!), március 22-én és 23-án övé az este. Az első nap Pierre Sauvil „Napfény kettőnknek”, a második „Kérem, én még nem játszottam”, azaz Szép Ernő válogatott szerelmei; ez a győri vidéki ősbemutatónak számít.

Lapozzunk! A pesti, Dohány utcai után az ország legszebb győri (volt) zsinagógájában (a híveket, jó ötezer embert, 1944 nyár elején deportálták Auschwitzba; a ma sokak által példaképnek tekintett Horthy kormányzó a Magyar Királyság állampolgárainak százezreit szolgáltatta ki a náciknak) ad hangversenyt Gerendás Péter; a Liszt-díjas művész a nemrég Nobel-díjjal kitüntetett Bob Dylan dalait magyarította meg és adja elő őket március 24-én – Malek Andreával együtt. A tévéképernyő klasszikusának számító Kepes András, aki jó három és fél évtizeddel ezelőtt lebilincselő sztárinterjúival vált a nézők kedvencévé, március 26-án a mai sajtótájékoztató helyszínén, a győri Zichy-palotában mondja el, milyen az élet a színfalak mögött. (Az archív képen a győr-újvárosi zsinagóga a 20. század elején.) 

Náray Tamást is várták az újságírók a mai sajtóeseményre, jött is volna, de a tüdőgyulladás levette a lábáról. Jön viszont március 27-én, mert irodalmi estet és divatbemutatót tart a Vaskakas Művészeti Központban. A Náray-est háziasszonya a milliók által jól ismert Rangos Katalin rádiós újságíró. Közreműködik Farkasházi Réka színművésznő.

A Győri Tavaszi Fesztivál természetesen a gyerekek kedvében is jár és a pátriájukat szeretők meg a négy folyó városa vendégeit (tavaly már 418 ezernél több vendégéjszakával gazdagodott az idegenforgalmi statisztika!) is igyekszik meglepni jellegzetes („csak itt és csak most”) programokkal, köztük országos baba- és mackókészítő versennyel és kiállítással, kisalföldi piaccal, várkerülő sétával, győri csodákkal…

Végezetül ne hagyjuk szó nélkül az könyvbarátok kultikus helyét, a Baross út/Kazinczy utca sarkát, amely e sorok írójának emlékezete óta mindig is könyvesboltnak adott helyet. Ott vásároltam diákként zsebpénzemből az Olcsó Könyvtár sorozatban kiadott, 3 forintért (!) kapható magyar és világirodalmi remekeket. Ha nem volt pénzem, az sem okozott gondot: Sanyi bácsi, az Állami Könyvterjesztő boltjának vezetője megengedte, hogy a sarokba kucorodva olvassak – ingyen. Az üzlethelyiségből legutóbb a gyászos véget ért Alexandra hordta ki az el nem adott köteteket. Ma még zárva, de a fesztiválra ott nyílik meg a „lokálpatrióta könyvesbolt” – helyi szerzők helyben kiadott műveit kínálja majd. Remélhetőleg nem csupán rövid távon.

A sajtótájékoztatón elhangzott egyetlen kérdésre (Infovilág): miképpen népszerűsítik a tavaszi nagyszabású eseményt a szomszédos Szlovákiában és a közeli Ausztriában, munkatársunk azt a választ kapta, hogy mindkét ország sajtójában jelennek meg róla hirdetések, továbbá a Győrt érintő vonatokon szórólapokat helyeznek el. Azt viszont a kérdező sajnálattal állapította meg, hogy sem szlovák, sem osztrák újságíró vagy tudósító nem volt jelen a sajtóeseményen.