A barokk város (kissé) ismerethiányos új logója
Még január derekán is a győri adventre invitálták a szemlélődőt óriás plakátok, melyek elkésett tábori levelezőlap gyanánt már önmagukban komikus jelenségnek számítottak. A hívogató jelmondat alatt a győri városi közgyűlés által hivatalossá tett kék–fehér színben feltűnt a városi „büszkeség-sor”.
Még január derekán is a győri adventre invitálták a szemlélődőt óriás plakátok, melyek elkésett tábori levelezőlap gyanánt már önmagukban komikus jelenségnek számítottak. A hívogató jelmondat alatt a győri városi közgyűlés által hivatalossá tett kék–fehér színben feltűnt a városi „büszkeség-sor”.
Ezen a csalogatón jelent meg a szökőkút, a Pálffy- és Schwarzenberg-szobor, a Dunakapu téri óriás tükör, a Jedlik Ányos utcai maxi szódásüveg… valamint régi történelmi épületeink közül is néhány. Nyilván technikai okok miatt a sok kis mozaikkocka egyazon képnagyságban ábrázoltatik, egységesítvén a barokk építőművészet remekeként ismert karmelita templomot, a Széchenyi téri Mária-oszlopot és a szódásszifont. Az ábrák sajátságosan nyilatkoznak meg, mert egyik realisztikus kontúrrajzot szemléltet, a másik csak elnagyolt formát mutat.
Így, egymás mellé zsugorítva, az egész ábrasor az egalizálás, vagy még inkább az érdem nélküli felnagyítás és a vele párhuzamos nyomorítás látszatát kelti. Az ábrasor készítője nyilván megbízást kapott rá, hogy művében a múltnak a városra jellemző értékeit egységes szám- és méretarányban jelenítse meg a legutóbbi tizenkét év alkotásaival. Az ábrasort, mivel Győr hivatalos jelképsoráról van szó, nyilván rangos testületek zsűrizték, parafálták, mielőtt a regnáló közgyűlés védetté, hivatalossá tette.
A helyi média egyre többször hirdeti, hogy Győr is pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre. Ha már tavaly (sajnos) olimpiát nem sikerült is rendezni a folyók városában, csak európai ifjúsági olimpiai fesztivált, legalább legyen a valamikori Arrabona egy évre a kultúra egyik európai centruma. De jó lenne, ha sikerülne! Ráférne városra, országra egyaránt.
A városát szerető polgár érzése szerint az említett „modern” jelképsor is e szent célt hivatott szolgálni. Az ábrák közt a harmadik a híres Mária-oszlopot. (Győr legrégebbi köztéri szoborcsoportját 1686-ban készíttette el Kollonich Lipót győri püspök, aki Buda töröktől való visszavételének akart emléket állítani – olvasható városismertetőkben.) A Győr-logónak szánt ábra viszont (finoman szólva is) erősen stilizált, ennél fogva kellemetlen hatást kelt a vele szomszédos Pálffy-, Schwarzenberg-szobor naturalisztikus megjelenítése mellett.
De ez csak stiláris zavar, a baj az ábra igencsak súlyos hibája. A valóságban ugyanis Szűz Mária a gyermek Jézust és a jogart tartja a karjában, a logósor képén viszont – az ábrázolás arányaiból következően – Szűz Máriát deréktájon egy nagyjából másfél méteres kereszt döfi át.
Ráadásul, a szentek ábrázolása a sakktábla parasztfiguráiként legalább akkora sértés, mint az előző „aprócska” hiba. Mert lehet valamit eltéveszteni, tudatlanságból, primitivizmusból, akár alapismeretek hiányából adódóan helytelenül ábrázolni. A sokféle formában idézett latin mondás szerint „Errare humanum est”, azaz tévedni emberi dolog, ám imigyen folytatja: „…sed in erare perseverare in stultum esse”, azaz …de a tévedésben megmaradni butaság”.
Sajnálatos módon a számítógépes grafikákban ma jeleskedő fiatalnak a kereszténység jelképe nem az élő, feltámadt Krisztus, hanem pusztán a kereszt. Neki már Mária Országa nem sokat mond, talán nem is hallott róla. Kérjük vissza a honoráriumot a képsor készítőjétől? Akár.
Tévedni lehet, de nem a saját jelképeinknél és nem ekkorát. Mindenekelőtt a jelképsort elbíráló bizottság tagjainak kell(ene) elnézést kérniük, majd kalapjukat véve eloldalogniuk.
Vagy ha mégsem, akkor az is hihető, hogy a zsűri tagjai nem a keresztény-konzervatív kultúrkör felkentjei. Akkor viszont mit keresnek a város arculatát meghatározó döntnöki helyeken? Ilyen „fölkészültséggel” nem célszerű az iránymutatás: kevés hozzá a kultúra, amely ráadásul a lokálpatrióta szellemiségnek is híján van.
Egyébként meg előre az Európa Kulturális Fővárosa címért!
