Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. április 19. Az év 110. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739392. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja a „Stop, Soros!” törvénycsomagról

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja a „Stop, Soros!” törvénycsomagról
Infovilág

„A Magyar Helsinki Bizottság ma továbbította álláspontját a kormánynak a „Stop, Soros!” néven emlegetett törvénytervezetekről. A készülő szabályozás elfogadhatatlan és alkotmányosan védhetetlen politikai célokat szolgál, értelmetlen szabályokat tartalmaz, ezért azt kategorikusan elutasítjuk. Egyúttal elvárjuk a kormánytól, hogy vonja vissza a törvénycsomagot.

A miniszterelnöki kabinetirodának küldött levél:

«A Magyar Helsinki Bizottság figyelmesen áttanulmányozta a 2018. január 18-án társadalmi vitára bocsátott törvénytervezeteket, amelyek a „Magyarország Kormányának javaslata a Stop Soros! törvénycsomagról” összefoglaló nevet viselik. A közzétett normaszöveg és a kormányzati megnyilatkozások ismeretében álláspontunk az, hogy a törvénycsomag elfogadhatatlan és alkotmányosan védhetetlen politikai célokat szolgál, értelmetlen szabályokat tartalmaz, ezért azt kategorikusan elutasítjuk. Mivel a tervezet technikai jellegű módosításai, „javításai” legfeljebb azt eredményezhetnék, hogy az eredendően kártékony kormányzati szándékok hatékonyabban érvényesülhessenek, vagyis a rossz még rosszabb legyen, ezért nem látjuk értelmét a közzétett normaszöveg módosításának sem. Ahogyan kutyából nem lesz szalonna, úgy e törvénytervezeteknek álcázott buldózerből sem lesz soha jó törvény. Egy jogállamban a jogalkotás alapvető célja a közjó szolgálata és a jó kormányzás előmozdítása. Ezek egyike sem képzelhető el úgy, hogy a törvényeket a társadalommal szemben alkossák meg. Ez esetben a törvényalkotás célja azonban egyértelműen a kormányzati önkény kiszolgálása. Így, ha a tervezett „szabályok” hatályba lépnének, azok a gyakorlatban csak a társadalom elemi érdekeivel szemben működhetnének. A társadalom megrendszabályozása nyilvánvalóan elfogadhatatlan szabályozási cél. Mindezt a szöveg szerzője (a kormány) is jól tudja, ezért rejti el valódi szándékát indoklásában olyan jól hangzó kulisszák mögé, mint például „a polgárok és a nemzeti kultúra” állítólagos „védelme”. Az igyekezet azonban hiábavaló, mert a törvény manipulatív szövege lépten-nyomon leleplezi a valódi szándékot. Ez nem más, mint bizonyos, a kormány számára nem tetsző civil szervezeteknek az önkényes megbélyegzése, befeketítése és elkülönítése a társadalomtól – végső soron működésük ellehetetlenítése.

A törvénycsomag emellett számos alapvető szabadságjogot elvitat a társadalomtól, így például a véleményalkotás vagy az egyesülés egyenlő szabadságát. Azzal, hogy az állam elfogadhatatlan feltételek alapján akarja meghatározni, melyik civil szervezet közhasznú, végeredményben minden olyan állampolgárral szemben is fellép, aki a közhasznú szervezeteket támogatásra méltónak találja vagy igénybe kívánja venni a szolgáltatásaikat. Közel ezer szervezetről és több százezer polgárról beszélünk, hogy világos legyen a kép. Mivel sem a javaslatcsomag szándéka, sem tartalma, sem formai megoldása nem felel meg az alkotmányos jogállamiság elemi követelményeinek, ezért a törvénytervezetek azonnali és teljes visszavonását tartjuk egyedül lehetséges megoldásnak. Ezt várjuk el Magyarország Kormányától.

Budapest, 2018. február 8.

Magyar Helsinki Bizottság»

Közhasznú civil szervezetek százait (a NIOK Alapítvány becslése szerint akár 900-1000-et) hozza kritikus helyzetbe a kormány újabb civilellenes törvénycsomagja, pedig rengeteg területen segítenek ezek az alapítványok és egyesületek.

Ráadásul az eddig ingyenesen nyújtott támogatásokat és szolgáltatásokat megadóztatná a kormány.

Adót kellene fizetni az ingyenes tanszercsomag, az ingyenes betegápolás vagy az ingyenes jogi segítség után, ha azt nem közhasznú szervezet nyújtja. A készülő törvény nemcsak a civil szervezeteket, támogatóikat, de a társadalmat is megtámadja."