A hóbagoly szembenéz – vasi gyökerű természetfotós megvalósult álmai

„Természetes szépségek” címmel nyílt kiállítás Kércz Tibor természetfotós műveiből a szombathelyi Savaria Múzeumban, az alkotásokat dr. Vig Károly tudományos igazgatóhelyettes és Czika László fotóriporter ajánlotta elismerő szavakkal a nagyszámban népes közönség figyelmébe.

A kiállított nagyméretű vászonfotók olyan belső érzékenységről, finomságról tanúskodnak, ami kevés természetfotósnak adatik meg – hangoztatta dr. Vig. A képek küldetést teljesítenek, ráirányítják figyelmünket a körülöttünk lévő, alapvetően szép és érzékeny világra, amelyért felelősséggel tartozunk.

Czika László szerint művészi feladat a szemet gyönyörködtetni és elvarázsolni, ám Kércz Tibornak (jobb oldali kép) ez sikerült: egy új világot tár elénk, a természet csodáit, mesteri módon teszi láthatóvá a csodálatos földi életet. Mindegyik fényképe tökéletes műalkotás, benne van az alkotó tapasztalata, világlátása és szakmai felkészültsége. Amatőr fotósként mert nagyot álmodni, és mindent megtett azért, hogy álmai valóra váljanak: utazásai során megtalálta és elhozta nekünk azt a csodát, amit elképzelt, amire várt.

A kiállításon a többi közt látható a fotográfus „Segítség” című alkotása is, amely múlt év decemberben megnyerte a The Comedy Wildlife Photograhy Awards humoros témájú fotópályázat egyik kategóriadíját. A pályázaton – amelynek legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet bolygónk természeti értékeire – négy kategóriában lehetett indulni, és a kategória-győztesek közül a magyar természetfotós műve még a fődíjat is elnyerte, övé lett az év legderűsebb természetfotója: a képen egy bagolyfióka egyensúlyát vesztve, komikus mozdulattal kapaszkodik egy faágon, miközben a család többi tagja „elegánsan” félre néz.

Ez a pályázat az állatvilág bájos, humoros oldalát mutatja be, a 86 országból beküldött majdnem 5000 kép is bizonyítja, hogy az állatok ösztönéletében, világában is vannak humoros, bájos, mosolyogtató pillanatok. A „civilként” vegyészmérnök Kércz Tibor vallja és hiszi: sokszor magunkra ismerhetünk a felvételekből, amelyek nem megtervezett, hanem kivételes, egyedülálló pillanatok, és csak a szerencsén múlott, hogy akkor ott volt, és megörökíthette a megismételhetetlen pillanatot.

Dr. Vig Károly és Czika László.

„Mindig szerettem a természetet, már gyerekkoromban is szívesen csatangoltam szülőhelyemen, az Alpok alján édesapámmal együtt az erdőben, majd később turistaútjaimon szép tájakat fotózgattam, de csak négy évvel ezelőtt érett meg bennem a gondolat, hogy tudatosan készítsek természetfotókat” beszélt szenvedélyéhez vezető útjáról. Elmondta: szereti megélni és rögzíteni a csodálatos természet különleges, varázslatos pillanatait, amelyek nem mindennap történnek meg. Szeret eljutni egzotikus tájakra, a nagyközönség által csak ritkán látott helyekre, és olyan élőlényeket, tájakat megörökíteni fényképezőgépével, amelyeket még senki, legföljebb csak néhányan tudtak lencsevégre kapni.

A most megnyílt kiállítás anyaga a múlt négy év természetfotós kalandjainak, élményeinek színe-java. Nagy öröm a számára, ha képeiből kiállítást rendeznek, ha sok ember látja műveit, és megtiszteltetésnek érzi, amikor sokan érdeklődnek vetítettképes előadásai iránt. Meggyőződése, ha megnéznek egy szép felületre nagy gonddal kinyomtatott fotót, azt megjegyezik, megmarad az emberek memóriájában, és azonosítják vele. „Ilyen képeket szeretnék készíteni” – hangoztatta Kércz Tibor.

Kedvenc sorozataként említette a pár éve Japánban készült fényképeket, amelyeken kora hajnali órán örökített meg koronás darvakat: 10 másodperces expozícióval sikerült kékes-rózsaszínes derengő képet készítenie a folyóvízben pihenő madarak százairól. Nagyon különleges hangulata van ennek a fotónak, egyik kedvenc műveként említi, amellyel egy amerikai nemzetközi fotópályázaton a madarak kategóriában díjat is nyert: a díjnyertes fotót három hónapig láthatta a nagyközönség a kaliforniai tudományos akadémián.

„Rengeteget lehet tanulni a természetben az állatok szokásairól, viselkedéseiről, az időjárásról, a fényekről, a kint tartózkodás minden pillanatát örömmel és boldogan élem meg” hangoztatta. Fotózás előtt tanulmányozza az állatok szokásait, a fajt, a helyszíneket, a tájat, ahova éppen készül, gondolatban már elképzeli, hogy milyen képet szeretne készíteni: olyant, amilyent más még nem fotózott, ha mégis, akkor megpróbálja más formában, más fényviszonyokkal megvalósítani a megálmodott képet.

Nemrég hóbaglyokat fényképezett Kanadában: a fantasztikusan fotogén madár, ellentétben a többi bagolyfajtával, nappali vadász, téli időszakban az északi sarkvidék kanadai területéről délebbre húzódik, és mezőgazdasági területeken vészeli át a pár hónapos kemény telet. A fotóművész csaknem ötezer bagolyképet készített, mint mondta „gyönyörűek voltak a fehér, vagy ködös tájban, a havas környezetben, nagyon érdekes és megindító volt őket fotózni”.

Kedvenc témájaként említette még a sarkvidéki állatokat is: nagyon egyedi és különleges felvételeket készített egy fotós barátjával együtt az északi és déli sarkvidéken honos állatokról, most válogatják az elkészült képeket, amelyeket a mostaninál is nagyobb kiállításon szeretnének bemutatni a közönségnek a Természettudományi Múzeumban a Föld napja alkalmából.