Príma helyek, nem csupán ínyenceknek
Egyedülálló kiadvánnyal állt elő a legrégibb magyar gasztronómiai magazin: 300 divatos, modern felfogású, 21. századi lelőhelyet vonultat fel. Nem először, de sokak bizonyára első alkalommal veszik kézbe ezt az eligazítót.
Olyan helyekről olvashatunk a Magyar Konyha összeállításában, amelyek közül jó néhányat még a kulináriával foglalkozó, tősgyökeres, budapesti polgár sem ismer. Az üzletek többségét pályaelhagyók üzemeltetik, más részük kezdő, divatos kifejezéssel: startup-vállalkozás, netán éppen e kettő keveréke; némelyikük külföldről hazaköltözött ifjak lelkes önmegvalósítása. Egy a lényeg: amit kínálnak, az finom.
A budapesti gasztrovilág egy röpke esztendő alatt is képes nagyot változni. A tavalyi eligazítóhoz képest megszűnt vagy jelentőségét vesztette sok hely, és létesült ugyanannyi vagy még több új. Bisztrók, borbárok, kézműves pékségek, ázsiai büfék, fagylaltozók, kézműves cukrászdák, reggelizők, gasztrobárok, fine dining éttermek, halvendéglők, „mentes” és vegán étkezdék, piaci gasztrók szerepelnek a zsebkönyv formátumú kiadványban – mindegyikből a 10 legjobb.
A nevek többségét most olvassa-hallja először az ember, ha csak nem lakik az adott hely közelében, vagy nem dolgozik a szomszédban. De ezekért érdemes útra kelni, többségük egyébként a pesti belvárosban leledzik. Csupa olyasmit nyújtanak, ami ötletes és újszerű, magas színvonalú és újdonság a hazai vendéglátás palettáján. Más, mint amit a megszokott hazai átlagos sörözők, kisvendéglők vagy multikávézók szolgáltatnak.
A Magyar Konyha kiadványán érződik, hogy nem pr-célok állnak a beválogatás mögött, azaz nem pénzért dicsérnek egy-egy éttermet vagy mondjuk pékséget, miként teszi ezt számos hazai guide. Ki is lóg a lóláb, az olvasó meg talán későn veszi észre, hogy becsapták.
A vendéglátós összkép nagyon biztató – jó lenne, ha nemcsak egy szűkebb kör értesülne ezekről a príma helyekről, hanem sokan, azért is, hogy vendég hiányában ne menjenek tönkre ezek a kézműves pékségek, cukrászdák, sörözők, fagyizók.
