Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2024. március 28. Az év 88. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739370. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Csempészáruból tudományos felfedezés – Hihetetlen kövületre leltek a Góbi-sivatagban

Csempészáruból tudományos felfedezés – Hihetetlen kövületre leltek a Góbi-sivatagban
Matuscsák Tamás

Néhány napja egy elképesztő felfedezés tartja izgalomban a fosszíliák iránt érdeklődőket, amelyről a Nature és a National Geographic is beszámolt. A kikezdhetetlen hírnevű orgánumok tudósítását azért érdemes külön hangsúlyozni, mivel az előkerült csontvázkövület, illetve az annak alapján készített rajzok egy olyan, mintegy 75 millió évvel ezelőtt élt állatfajt vetítenek elénk, amelyre joggal mondhatnánk az elhíresült anekdota szavaival: Ilyen állat márpedig nincs!

A mongóliai Ukhaa Tolgod közelében talált krétakori hüllő teste kacsára, szárnyai pingvinre, nyaka pedig hattyúra hasonlíthatott, azonban e békés lényekkel ellentétben a Velociraptorhoz hasonló vérengző ragadozó lehetett. Erre utalnak a ma létező legmodernebb diagnosztikai képalkotó rendszer, a grenoble-i CERN mellett működő Európai Synchrotron (ESRF) 3D-felvételei alapján azonosított, hátrafelé hajló fogak, amilyenek Vincent Fernandez, az intézet paleontológusa szerint a ma is élő állatok közül leginkább a krokodilokban figyelhetők meg.

A fosszíliát még 2015-ben vásárolta meg egy francia gyűjtő, François Escuillié, aki azonban kételkedett a leletek valódiságában, így több nemzetközi hírű tudóssal is megvizsgáltatta a nagyjából egyméteres kőlapba ágyazódott kövületet (képünkön Pascal Godefroit, Paul Tafforeau és Andrea Cau látható a lelettel), mielőtt visszaszolgáltatta volna a felbecsülhetetlen értékű őslényt jogos tulajdonosának, a Mongol Államnak. Ugyancsak Escuillié adta az új fajnak a kissé nehezen megjegyezhető Halszkaraptor escuilliei nevet, a Góbi-sivatag őslénymaradványait negyven éven át kutató paleontológusnő, Halszka Osmólska nevét megőrizve az örökkévalóságnak.

A theropodok közé sorolható állatfajnak (ide tartoznak a velociraptorok és a Tyrannosaurus Rex is) már több közeli rokonát is fellelték a mongóliai ásatások során, így most már az állat-rendszertanászok egy Halszkaraptorinae elnevezésű alcsaládot is létrehoztak. Két hosszú lábán gyorsan tudott futni, de repülni nem tudott, viszont valószínűleg kitűnően siklott a vízen, talán jól is úszott, a pingvinek módjára, hosszú nyaka pedig különösen alkalmassá tette a víz alatti rejtekhelyéről indított támadásokra, bár fogazata alapján leginkább halakkal táplálkozhatott. (A mai Gobi-sivatag nagy részét a mezoikumban tavak és folyók vize borította.)

Egyes tudósok, mint például az Edinburgh-i Egyetem szakértője, Stephen Brusatte kissé kételkednek még a leletek valódiságában, illetve abban, hogy a Halszkaraptor escuilliei valóban ilyen hatékony kétéltű vadász lehetett, de ellene szól, hogy a csontvázat ez esetben tökéletes épségben, egyetlen darabban megkövesedve találták, másrészről pedig voltak azért olyan korábban fellelt fosszíliák is, amelyek eléggé hasonlatos állatfajoktól származhattak (mint a szintén Mongóliában fellelt Aepyornithomimus tugrikinensis vagy az Észak-Amerikában felszínre került Struthiomimus altus [a jobb oldali képen]), habár amazok jóval nagyobb testmérettel rendelkeztek. Érdekessége ezeknek a fajoknak, hogy a tojás- és fiatal állapotban elpusztult egyedek maradványai alapján kicsinyeik valószínűleg igen fejletlenül keltek ki, így minden bizonnyal hosszú ideig igényt tarthattak szüleik gondoskodására.