Dunai Limes: Bécs a szomszédokkal együtt pályázik

Közös pályázattal szeretné UNESCO világörökséggé nyilváníttatni Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország a Római Birodalom északi határát, a Dunai Limest,. Ezért mindegyik ország számba vette a saját korabeli leleteit, felszíni és föld alatti emlékeit, amelyeket sikerült megőrizni az eltelt több mint másfél évezred során.  (Pillanatkép a canuntumi római fesztiválról.)

Az osztrák parlament 2011-ben határozott, amelly hivatalossá tette a nyugati szomszédságunk örökségvédelmi pályázatát. A későbbiekben – várhatóan – a Duna keleti szakasza mentén fekvő országok, Románia, Bulgária, továbbá Szlovénia és Horvátország is részesévé válhatnak az együttműködésnek. Eredetileg a pályázatot már az idén szerették volna benyújtani, de az UNESCO világörökségi központja a tanulmányok együttes benyújtását javasolta.   

Kétezer esztendős emlékek.

Ausztria három tartománya érintett a római birodalom határvonalában – mondták el a többi között Bécsben azoknak a magyar újságíróknak, akik Bécs város külképviseleti irodájának vendégeiként jártak tanulmányúton „a kék Duna” mentén. – A régészek máris pontosan kijelölték a Dunai Limes  jeles helyszíneit. Karin Fischer Ausserer és dr. Christoph Ötlerer – mindketten Bécs Város Múzeumainak városarcheológiai vezető munkatársai és a Limes-pályázat vezetői osztrák részről – beszélt arról, milyen lépéseket tesznek:

– Természetesen nem arról van szó, hogy a világörökség-cím elismerését oklevéllel bizonyítják az UNESCO illetékesei. Az elismerés felelősséget ró ránk, meg kell védenünk történelmi emlékeinket, amelyet nem pusztán a miénk, hanem Európáé, az egész világé. Folytatni kell a velük kapcsolatos tudományos kutatást, hiszen még annyi mindent nem tudunk, és mindezt közkinccsé kell tennünk. És ha mindez az idegenforgalom révén gazdasági előnnyel is jár, szívesen fogadjuk.

A szakemberek a továbbiakban arról szóltak, hogy az eddiginél is szorosabb együttműködésre van szükség a Dunai Limes pályázatban részt vevő országok között. A lehető legrészletesebben be kell mutatni mindazt, ami a Római Birodalom korából ránk maradt: az útmaradványokat, amelyeken a légiók és a kereskedők vonultak, a határfolyókat, amelyek egykor az ókori világ leghatalmasabb birodalmát védték, a Limes mindkét oldalán épült településeket. Ki gondolná, hogy ez a határvonal egészen Tunéziáig húzódik, összességében hétezer kilométernyi műemlékről van szó.

Elmondták a bécsi szakértők, hogy a birodalmi határvonal által érintett mindegyik ország tetemes pénzt fordít a kutatásokra – föld fölött és föld alatt egyaránt. Vannak épített emlékek, amelyek restaurálásra, konzerválásra szorulnak, hogy megmaradjanak a következő nemzedékeknek is. „Alaposan meg kellett fontolnunk, hogy itt, Bécsben, az egykori Vindobonában és környékén mit vegyünk föl a világörökség részeiként ajánlott listánkra. A város szívében, az 1. kerületben volt a római légió tábora, körülötte patkó alakban a kiszolgáló kézművesek és hozzátartozóik éltek, a 3. kerületben pedig a civil lakosság. A harmadik kerületi Rennweg (amelyen a későbbi uralkodók szoktak kilovagolni a Bécsi-erdőbe) egykor római út volt, mellette síremlékekkel. Láthatóvá kell tenni a jó kétezer esztendős emlékeket, hiszen Bécsben csaknem minden területet beépítettek. Van Római Múzeumunk, a föld alatt: csak le kell menni a „pincébe”, hogy eredeti falmaradványokat lássunk, azt a helyet, ahol egykoron a tribunok házai voltak...

Miután az osztrák főváros is része a világörökségnek, a helyszín, a környezet eleve adott. Jövő januárban az első Duna Limes-részre már be is adjuk a jelölésünket; a döntés 2019-ben várható – mondták el vendéglátóink. – Osztrák részről munkacsoportok készítik el a várhatóan kiemelkedően gazdag programjavaslatot. „Római” vezetéseket tartanak a bécsiek részére, bemutatják eleink hétköznapjait, étkezési szokásaikat, „divatjukat”. Ezen a tájon 350 esztendeig éltek rómaiak, ebből ötven évet hadakoztak: Vindobona városát védték. Az építkezésekhez használt téglákat is helyben vetették, égették; fürdőket, vízvezetéket, utakat létesítettek... Meglévő és jövendőbeli tudásunkat, ismereteinket szeretnénk megosztani a szomszédainkkal, magyar és szlovák kollégáinkkal. Osztrák részről Bécs, Alsó- és Felső-Ausztria közösen pályázik.

A Dunai Limes-pályázat kimunkálásával megbízott szakemberek rendszeresen beszámolnak eredményeikről a sajtónak, a médiák által pedig a lakosságnak. Munkánk egyik fontos helyszíne a Bécstől nem messzi Carnuntum, a Római Birodalom Pannonia, majd Pannonia superior provinciájának fővárosa, katonai tábor és polgárváros volt az ókorban. Azon a helyszínen mindig van tennivalója a régésznek.

Nemrég, az idén szeptemberben fejezték be a régészek a bécsi 17. kerületben föllelt római kori téglaégető feltárását; a téglák megőrizték a légiókjelzéseit. A 3. kerületben a kelta kortól vannak emlékek: gödrökbe épített, nádazott tetejű cölöpházak... Érdekesség, hogy a rómaiak átvették elődeik, az ókorban Nyugat- és Közép-Európában élt, indoeurópai nép, a kelták szokásainak, életmódjának egy részét, tehát bizonyítható a kapcsolat kettejük között. A római hódítást követte az egymás mellett élés.                                                  Fesztiváli pillanatkép Carnuntumból.

Ausztriában sem mindenki jogkövető, nem minden régészeti tárgyat szolgáltatnak be a múzeumoknak; a mostani pályázat népszerűsítésével erre az állampolgári kötelezettségre is igyekeznek fölhívni a figyelmet. Bécs és környékének 7000 esztendős történelmének köszönhetően sok építkezésnél bukkannak az emberiség kultúrájának nyomára. A szakemberek dolga a leletek helyének a dokumentálása, a helyszínek rögzítése, tanulmányozása.

A bécsi polgár évente legalább egy alkalommal találkozik a valamikori római élettel: szeptember végén szokták tartani műemlékek hetét, amikor a tudományok művelői is kosztümöt váltanak, beöltöznek római hölgynek, légiós katonának, és ekként beszélnek Vindobona történetéről. Carnuntumban tavasztól őszig „él” a római világ: működik a gladiátorok iskolája, kinyitnak a kalmárok, látogatható a termálfürdő, a textilkereskedő háza…