Elég a fordítóbotrányokból! – Hiteles hatósági tolmácsolást

Soha nem látott összefogás jött létre a fordítók, tolmácsok és fordítóirodák körében azért, hogy a hiteles fordítást és hatósági tolmácsolást Magyarországon is szakmai névjegyzékben szereplők végezhessék. A hazai reformot az európai uniós előírások és a menekültválság nyelvi kihívásai is kikényszerítik. Nemrég botrányoktól volt hangos a sajtó és a szakma. (Kép: pinterest.de)

Az egyesületek egyetértenek: változásra van szükség. Koncepciójukat a „translation business day, 2017” konferencián mutatták be. Hiteles fordítást és hatósági tolmácsolást ma Magyarországon egy több évtizedes, elavult minisztertanácsi rendelet szabályozza. A fordítók szakmai névjegyzékét a második világháború után felszámolták, az ellátási kötelezettség pedig azóta kizárólagosan az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI) terheli. A nyelvi közfeladatok ilyen jellegű központosítása szinte teljesen egyedülálló a világban. A rendszerváltás óta minden kelet-európai országban megtörtént a decentralizáció, kivéve hazánkban.

A hazai fordító- és tolmácspiac hetven százalékát képviselő érdekvédelmi és szakmai szervezetek – a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (SZOFT) – közös szakmai javaslatot dolgoztak ki a tevékenység korszerű újraszabályozására.

Az általuk vázolt névjegyzéki rendszerben a vállalkozások és állampolgárok gyorsan és a mostaninál olcsóbban jutnak majd hiteles fordításhoz a hozzájuk legközelebbi „nyelvi közjegyző” felkeresésével. Az országosan elérhető, elektronikus nyilvántartás lehetővé tenné a hatóságoknak is, hogy – nyelvismeretre, szakterületre és földrajzi elhelyezkedésre szűrve – gyorsan ki tudják rendelni a legjobb szakembereket. A nyugat-európai – és legfőképpen a német – példa alapján kidolgozott modell felszámolná a szakmát övező jogbizonytalanságokat, és a hazai szakfordító- és tolmácsképzés színvonalát is javítaná.

Szalay-Berzeviczy András, a Proford-MFTE-Szoft fordításszabályozási munkacsoport vezetője leszögezte:

„A közeli múltban napvilágot látott hazug bírósági fordítások, a hamis tanúzás bűntettével vádolt fordító vagy a kétes hátterű tolmácsok esetei mind azt üzenik, hogy halaszthatatlan a terület újraszabályozása. A migrációs krízis miatt a hazai menekültügyi és titkosszolgálati szervek egyre súlyosabb nyelvi kihívásokkal szembesülnek, kiváltképp a ritka nyelveken. A helyzet rendezéséhez elengedhetetlen egy államilag felügyelt szakmai nyilvántartás létrehozása, és erőforrásaink átvilágítása nyelvpárok, valamint képesítések alapján.

Javaslatunk szerint az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt kell létrehozni a hites fordítók és tolmácsok névjegyzékét ahhoz hasonlóan, ahogy az a szocializmust megelőző időkben működött. A névjegyzékkel és a ritka nyelveken dolgozók továbbképzésével elkerülhetők a hatósági fordítóbotrányok, amelyek presztízsveszteséget okoznak a bíróságoknak, költséget okoznak az adófizetőknek és téves ítéletekhez vezethetnek az igazságügyi eljárások során.

A névjegyzéki rendszer visszaállítása a nemrég hatályba lépett, bürokráciacsökkentő európai uniós rendelet miatt is fontos.”

Szalay-Berzeviczy a már említett konferencián jelentette be a www.forditoinevjegyzek.hu weboldal megnyitását, ahonnan a koncepció teljes terjedelmében letölthető. A munkacsoport a következő hetekben az érintett közintézményekkel folytatja a szakmai konzultációt, és rövidesen benyújtja kodifikációt előkészítő szakmai javaslatát az Igazságügyi Minisztériumnak.