Hároméves csúcson az építőipari cégalapítások
Az idei második negyedévben 1063 céget alapítottak építőipari vállalkozók, ami az utóbbi három évben a legtöbbet.
Az építőipar általában vagy pozitív, vagy negatív irányba mindig kilóg a többi szektor mutatói közül, nincs ez másképp a 2017 második negyedévi számaival sem. Jelenleg gyakorlatilag az építőipar az egyetlen ágazat, ahol ilyen magas cégalapítási arányokkal találkozunk.
A negyedéves cégalapítási szám nemcsak az előző évek cégalapítási számait tekintve magas, hanem az építőipar az egyetlen nagyobb ágazat, ahol a nagy cégtörlési arányokat ellensúlyozni tudják a cégalapítási számok.
Az idei második negyedévben 1220 építőipari vállalakozást törölt a cégbíróság. A törlési arány azonban minden ágazatban látványos, és a megszűnések jó része „alvó” cég törlése, tehát úgy tűnik föl, az építőiparban az aktív cégek száma szépen növekszik.
Csakhogy a helyzet, sajnos, nem ennyire fekete-fehér. Mintegy 50 ezer vállalkozás működik a területen, ebből 2619 ellen kezdődött legalább egy végrehajtás a második negyedévben, ami a múlt öt év legrosszabb eredménye. Emellett a kezdődő felszámolási eljárások is gyarapodnak, a vizsgált negyedévben 224 építőipari cég ellen indult felszámolási eljárás.
A termelési adatok is szépen alakulnak évek óta, növekednek a lakóépület-építések is, miközben az ágazatot továbbra is a központi infrastrukturális beruházások húzzák.
A gyorsan növekvő termelés, végrehajtás és felszámolási arány a lánctartozások újkori elszaporodását vetítheti előre. A szabályozási környezet azonban sokat szigorodott a múlt években. Vélhetően a 2000-es évek lánctartozási volumeneitől már nem kell tartani, de a szabályok életképességét a következő időszak fogja igazán próbára tenni.
Az Opten Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2017 második negyedéves értéke átlagosan 18 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyénkét nézve a vizsgált időszak alatt az Opten-CFI Veszprém, Zala és Győr-Moson-Sopron megyben érte el a legalacsonyabb értékeket, a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.
