Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2024. április 20. Az év 111. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739393. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kisfaludy Sándor – Draguignan

Kisfaludy Sándor – Draguignan
Farkas József György

Írásunk hőse a magyar nemesség legnépszerűbb költője volt a 19. század elején. Már 1793-ban – sok más jeles hazai fiatal férfiúhoz hasonlóan – a bécsi testőrség tagja lett, de könnyelmű életmódja miatt áthelyezték Milánóba. Ott 1796-ban francia fogságba esett.

Hadifogolyként Kisfaludy Sándor (1772–1844) Provence-ba, Draguignan városkába szállították, ahol hónapokat töltött, s szabadon járva-kelve élvezhette a helyiek vendégszeretetét. (A franciák ugyanis a „becsületszó” esküjére kötelezett tiszteket – amely szerint nem szöknek meg – a számukra kijelölt helységben szabadon hagyták mozogni.) Kisfaludyt a rue de l’Observance 46. szám alá szállásolták el, a házzal szemközt lakott Carolin d’Esclapon kisasszony.

Költőnk korábban egy Badacsonyban töltött szabadságán beleszeretett ugyan Szegedy Rózába (1800-ban feleségül is vette), ez azonban nem akadályozta abban, hogy a művelt provence-i leány révén megismerkedjék a korabeli francia lírával, a francia nyelv szépségeivel. Szerelmes dalainak egy része ott született, miközben az ifjú hölgy társaságában Petrarcát olvasgatott. Feltehetően Petrarca szonettjei, Carolin d’Esclapon elbűvölő személyisége, és persze otthoni nagy szerelme, Szegedy Róza utáni vágyakozása együtt adták később Kisfaludynak az ihletet egy önálló magyar verses szerkezet megteremtéséhez is, amelyet „Himfy-strófa”-ként emleget a magyar irodalomtörténet. Kisfaludy és Carolin kisasszony emlékét kerámiatábla őrzi a draguignan-i ház falán.

 

A Himfy szerelmei című vers­ciklus az első országos hírű szerelmes költővé avatta Kisfaludyt. Kiszabadulása után egy ideig még harcolt Napóleon ellen, 1809-ben, a – csúfosan végződött győr-kismegyeri – nemesi felkelés alkalmával is hadba szállt. Ám ezután leszerelt, s felesége birtokán gazdálkodott. Nagy érdemeket szerzett az 1830-ban hazafiúi adakozásokból épült balatonfüredi kőszínház megteremtésében.

Köszönet Pásztor Zoltánnak, az Élet és Tudomány cikkírójának, valamint Margittai Gábornak, a fotók készítőjének, végül Nagy József Ferenc barátomnak a témáért. (A szerző)

A képen: a draguignan-i  utca a Kisfaludy-emléktáblával.