Régi mintarajzok a tanítás szolgálatában – egyedülálló látványosság

A kiállítást Bugár-Mészáros Károly okleveles építészmérnök, a KÖH Magyar Építészeti Múzeum igazgatója rendezte és mutatja be. Itt és most látható ebben a formában először ez a gyűjtemény, ami régiségét tekintve kiemelkedően értékes, 150 tételből álló, különösen gyönyörű tervrajz-együttes.

Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis, a magyar királyi tanügyi törvény gondoskodott a szakképzésekről. Az építész-, iparművész- és iparosképzés alapját a legmagasabb szakmai színvonalon rakta le, majd 1806-i módosított kiadásában a törvény korlátokat is szabott: „azokban a kézműves szakmákban és mesterségekben, amelyekben szükséges a rajztudás, az inas-időszakból senki sem bocsátható tovább a mesterfokozat megszerzésére, csak az, aki rajztudását érdemleges bizonyítványokkal igazolta.”

A Magyar Királyságban 1777 után, 25 év alatt mintegy 20 regionális központban alapítottak királyi rajziskolákat. Az általuk oktatásban felhasznált mintarajzokat évente a Királyi Magyar Országos Építészeti Igazgatóság pecsétjével kellett hitelesíteni, és az oktatás körülményeiről beadni a Helytartótanácsnak.

Müntzberger Mária, az Eszéki Királyi Rajziskola professzorának, Müntzberger Antalnak (1770/74–1824) egyenes ági leszármazottja ajánlotta fel 2002-ben a Magyar Építészeti Múzeumnak megvételre ősének rendkívül magas színvonalú, és az építészet, belsőépítészet és tárgytervezés széles skáláját átölelő, megőrzött rajzgyűjteményét. A szignált rajzok között található még Müntzberger Mathias neve is, aki Antal professzor Budán működő kortársa volt, és az ifjak: Ferenc (1801-) és Antal (1802-) rajzai is kerek együttest alkotva vannak jelen a gyűjteményben.

A Királyi Rajziskola mintarajzain látható épületek, bútorok, ötvöstárgyak királyi paloták berendezéséhez is méltó színvonalúak. Képet kaphatunk a magyar vizuális kultúra és oktatás országosan egyenletes színvonaláról. A rajzegyüttes kerti pavilonokkal kezdődik, és a világi belsőépítészet legmagasabb színvonalú faburkolatai, stukkói, tükör-konzolasztal együtteseivel folytatódik. Míves cserépkályhákra és még mívesebb kályha feletti urnavázákra ad rajzmintákat. A konzolasztalok szobros óraházai után következik a directoire romantikus írószekreter teljes műszaki rajza metszetekkel, titkos fiókok rugószerkezeteivel. A szekreterek több változata is szerepel. A királyi udvarba illő két, copfstílusú lovas szánkó tervén 1799-es évszám van.

Külön fejezetet kap a rajzok között a kovácsmesterség, amihez vaskapuk zártakaró tagozata, kilincse, konzolos cégérek rajzai kapcsolódnak. Az asztali ötvösség is jelen van palotába illő ezüst gyertyatartóival, kancsóival, fedeles levesestálaival, cukortartóival, szószos tálaival.

Az egyházi belsőépítészet teljes skálája is szerepel a rajzegyüttesben: különféle funkciójú, titulusú oltártervek, hozzá tabernákulumok, gyóntatószékek, padsor, sekrestyeszekrény, felolvasóállvány, műszaki tervrajzai. A templomi ötvösség következik miséző kelyhekkel, cibóriummal, talpas kereszttel, tömjén naviculával és füstölővel, végül örökmécsessel.

Az építészettudomány alapformatana is sok szerkesztett rajzzal remekel. Az oszloprendek tudománya kiegészül a különböző ívrendszerekben való szerepeltetésükkel. Ezek zömükben az ifjú Müntzberger Ferenc művei. A rajzoktatás kiterjed a textiltervezésre, ott is a szegélydíszek mellett a színes virágokkal díszítendő bútor- és falikárpitok, miseruhák, díszruhák ornamentikájának motívumelemei is felsorakoznak. Találkozunk porcelán emléktányérok terveivel is. Végül ugyancsak láthatunk ékszerterveket az aranyművesek tanítása céljából. Mind a legmagasabb művészeti színvonalat képviseli.

Magyarországon az eszéki rajzegyüttesen kívül 4–5 hasonló rajzsorozatot ismerünk a királyi rajziskolákból közgyűjteményekben, és a rajziskolák máig létező jogutódjánál. A kiállítás ritka kincseket vonultat fel az összművészeti gondolkodás és megjelenítés bizonyságául a látogatók előtt.