Kossuth Kiadó: társalgási zsebkönyv-újdonságok

Mindanyiónk számára, akik már jártunk külföldön, ismerős a kép: a hevesen gesztikuláló, már-már kiabáló, a magyar szavakat jó tagoltan szájbarágó, méltatlankodó turista, aki legföljebb annyit tud a világ bármely táján kinyögni, hogy „nix dájcs”, magántársaságban azonban kedvvel kever a beszédébe idegen szavakat, kifejezéseket: „Igyunk meg egy kavát!”, „Most elnyalnék egy szladoledet”, „Megyek a bankba, hogy csendzs mani”,satöbbi, satöbbi. A társalgási zsebkönyvek, bár esetükben tehetnének némi jó szolgálatot, nem az ő számukra készülnek. Hanem ugyan kiknek?

Ez bizony évszázad óta újra meg újra fölvetődő kérdés. Mark Twain már 1878-ban szellemes rajzát adja németországi úti beszámolójában („A Tram Abroad”) a kezdetleges nyelvtudásból fakadó mulatságos kalandoknak. Hasonlóképp derűs olvasmány Jerome K. Jerome (a „K.” a hős magyar tábornok tiszteletére a „Klapká”-t rejti!) „Három ember egy csónakban” című szatírikus regénye, amiben három angol fickó megpróbál egy angol társalgási zsebkönyvvel Angliában boldogulni.

Az ilyen kiadványok persze egyúttal az adott kor lenyomatai is. Amikor először jártam Olaszországban (1966-ban), magammal vittem nagyapám hagyatékából a még a Monarchia idején megjelent azt az  úti segédletet, amiről úgy gondoltam, hű társam lesz. Annál a mondatnál azonban, hogy „Gróf úr, óhajtja megtekinteni a ménest?”, sürgősen a bőröndöm mélyére süllyesztettem. Jókat kacagtam az 1945-ben megjelent orosz zsebszótáron is (szerzője Darvas Szilárd, aki később Darvas Iván néven vonult be a magyar színjátszásba; így különböztetve meg magát a humorista Darvas Szilárdtól), mert ilyesfajta jó tanácsokkal szolgált: „Géppisztolyokat, kézigránátokat tegyék az udvaron gúlába!” Sokkal nagyobb hasznát azonban az 1960-as évek végén megjelent francia zsebkönyvnek sem vettem, az olyan társalgási fordulatok, mint például „Tagja ön a kommunista pártnak?”, nem hatottak túlságosan életszerűnek. Amikor megnősültem, és Spanyolországba utaztunk ez már a hetvenes évek), nem tartottam valószínűnek, hogy a szállodaszobánkban a feleségemtől spanyolul fogom tudakolni: „Drágám, hová tetted a mandzsettagombomat?” Még a valósághoz a legközelebb egy albán útikönyv állt (nyolcvanas évek vége), ami nemes egyszerűséggel közölte: „Hasmenés”.

A Kossuth Kiadó nyelvtudást segítő kiadványai nem ilyenek. Kocsis András Sándor elnök-vezérigazgató büszkén mondja: a „Nyitott Világ” címet viselő sorozatuk teljesen új kezdeményezés, méghozzá saját fejlesztésükben, amihez megszerezték a Berlitz-től az engedélyt, hogy az ismert bedekker-cég logóját használhassák. Az ötlet onnan jött, hogy a Kossuth, mint a jelenleg legnagyobb magyar útikönyv-kiadó sorozatai között szerepelnek a Berlitz kiadványai, valamint hangos útkönyvek is – e kettő nemes ötvözetével jelentkeznek most.

„Guten Tag!”, „Good Morning!”, „Bonjour!”, „¡Hola, buenos días!” – a reggeli első köszöntéssel kezdődik mind a négy most megjelent kiadvány: a német, az angol, a francia és a spanyol társalgás. A szerkezeti fölépítés is nagyjából hasonló: a köszönéseket és a bemutatkozást az ábécé betűi és a számok követik, majd megismerkedünk a lakhellyel, az ételekkel és az italokkal, valamint a rendelésükkel, a vásárlással és az árakkal, a családok bemutatásával, a munkával és a foglalkozással, a nemzetiségekkel és a nyelvekkel, a szállodai szobafoglalással és a bejelentkezéssel, az útbaigazítás kérésével, a napszakokkal és azzal, hogy mennyi az idő, az árukkal és a boltokkal, a tárgyak leírásával és az emberek jellemzésével, a nem mindennapi dolgok kérésével, a menetjegyek vásárlásával, az autóbérléssel, végezetül a tömegközlekedés használatával.

„Garantált nyelvtudás könnyedén, gyorsan, szórakoztatóan!” – szól a Kossuth Kiadó multimédiás zsebkönyveinek jelmondata, és ezt a célt valóban kitűnően meg is valósítják. Az emberi kapcsolatokban általánosan előforduló mondatok, kifejezések leírását ugyanis nemcsak nyelvtani összefoglaló és szószedet egészíti ki, hanem mellékletként minden kötetben megtalálható egy 240 perces, mp3-formátumú cd is, amelyen a kinyomtatott szöveget gyönyörűen és érthetően beszélő, kellemes hangú anyanyelvű beszélő el is mondja, méghozzá egy narrátor segítségével. (A német cd narrátora Sipos Magdi, az angolé Lengyel Tamás, a franciáé Varga Kata, a spanyolé pedig Kováts Kriszta – kár, hogy az idegen nyelvű szövegmondók kiléte ismeretlen marad.)