Az Adriától Skandináviáig – a Kossuth Kiadó újdonságai a könyvfesztiválon
Marin Skenderović, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti külképviseletének a vezetője a „Horvát szigetek” és a „Zágráb” című kiadványokat bemutatva elmondta, hogy országa változatlanul „slágerszámba” megy a magyar turisták körében. Tavaly 326 ezer látogatót fogadtak hazánkból, aki 1,7 millió vendégéjszakát töltött el déli szomszédságunkban. Bíztatóak az idei első három hónap adatai is: az érkező magyarok száma 23 százalékkal, vendégéjszakáiké pedig negyedével növekedett az előző év hasonló időszakához mérten – még hozzá a horvát idegenforgalom szempontjából holtidényben, ráadásul a változatlanul érezhető gazdasági visszaesés, vagy ha úgy tetszik: válság korában.
A „Horvát szigetek” című kötet olyan páratlanul gazdag világot, természeti tájat ismertet meg az olvasójával, amely mára már karnyújtásnyi távolságra van a magyar határtól, hiszen autópálya vezet Fiuméig és le, egészen Dubrovnikig. Az Adria ugyanis Budapestről autóval vérmérséklettől függően már 5–6 óra alatt elérhető.
Útközben pedig érdemes megállni Zágrábban, ahol nemcsak a két ország egymásba fonódó történelme okán találkozhatni megannyi bámulatra méltó látnivalóval. A kötet fordítója, Horváth Mira – egykori zágrábi egyetemi hallgató – kiemelte, hogy a horvát fővárosról külön útikönyv még nem jelent meg magyarul. Az ilyenformán hézagpótló kiadvány – akárcsak a Kossuth Kiadó többi kötete – már csak esztétikai értéke, vonzó külalakja, igényes nyomdai kivitele (az Alföldi Nyomda munkája) okán is méltó a tartalomhoz.
A Földet kétszer is körülhajózó Gál József sem volt rest, és az „Adriai hajózási kézikönyv” bemutatásakor ugyancsak számokat sorolt. A horvát kikötőkben 259 hajó horgonyoz magyar zászló alatt (az idegen felségjellel bejegyzett vitorlások és jachtok száma ennek a többszöröse lehet), és tízezernél is több magyar állampolgár szerezte meg a horvát hajózási engedélyt. A vízi turizmus ebben a páratlan földrajzi környezetben különleges élményt nyújt: a rendkívül gazdag és változatos szigetvilág, a megbúvó öblök és az itteniek kulturális öröksége olyan vonzerő, ami párját ritkítja. Itt látjuk igazán bizonyítva azt a mondást, hogy az Adriának ezt az Isztriától Dalmácia legdélebbi csücskéig hosszan elnyúló vidékét az Isten csakis jókedvében teremthette. A kézikönyv – amely a kikötők, a szabályok és minden hasznos tudnivaló leírása mellett látványos, egyszersmind informatív légi felvételeket is tartalmaz – nem a professzionális hajósok számára készült, hanem azoknak, akik pusztán kedvtelésből teszik, hiszen ők adott esetben több és nagyobb segítségre szorulnak a hivatásosoknál. Kár, hogy a szigetekről szóló könyv nem adja meg a földrajzi egységek magyar nevét (például Zadar – Zára), elvégre a fővárost még a másik kötet címében is nagyon helyesen Zágrábnak (ami horvátul: Zagreb) írják.
Sajátos műfajt alkotott Arató András: a „Miért éppen Skandinávia” (a cím az egyes kereskedelmi televíziókban több évadot is megélt „Miért éppen Alaszka” persziflázsa) útinapló és fényképalbum – ahogy mondani szokás, „two in one”, azaz „kettő az egyben”. Úgy is jellemezhetnénk, hogy szubjektív utazás objektívvel: a személyes benyomásokat a fényképezőgép lencséje támasztja alá.
