Sony VAIO F – multimédia és teherbírás felsőfokon

Nagyon vártam már a tesztpéldányt, azonban minden várakozásom felülmúlta: egy "Sony-szörnyet” kaptam kézbe. De ez csak később derült ki. Külsőre kecses, ugyanakkor jól mutat kézben, asztalon Széles alsó kávája miatt a gép nagyobbnak látszik a szokványos 16,4”-os méretnél.  A csuklótámasz tökéletesen kézreálló és kényelmes tapintású, köszönhetően az elasztomer anyagnak. A billentyűk csaknem hangtalanok, kellemesen visszarugóznak, és kellő távolságban vannak egymástól – elfelejthetjük a helyhiány miatti 2-3 gomb szimultán leütését, vagy a tapipadhoz való hozzáérés miatti kurzor barangolásokat – egyszóval könnyű gépelni a billentyűzeten. A tapipad kicsit sem értetlen, sőt! Érzékeny mozdulatokkal is könnyedén vezérelhető, de a határozottabb kezekkel is jól boldogul.

Kényelmes újítás a Sonytól a csigavonalas görgetés: azaz nem föl-le húzogatjuk ujjunkat az érzékelőn, hanem egy csigavonalat rajzolva gördítjük a dokumentumot. Emellett multi-touch kezelésre is képes. A kijelző 1920×1080-as maximális felbontás mellett sem zavarta können fáradó szemeimet – pedig volt, hogy 12 órát ültem a laptop előtt –  köszönhetően a VAIO  Display Premium megoldásnak.

Miért szörny? Az operációs rendszer 64-bites Windows 7; el is kél az új iCore7-es procikhoz! Egyetlen egyszer sem sikerült megizzasztani a gépet (még a 3dMark ellenére sem), holott elég rendesen le volt foglalva a rendszer. A 8 GB memória és az 1 GB-os videovezérlő (NVIDIA – Cuba) rendesen odaállt a CPU mögé és tette a dolgát, ahogy kell. Nem sikerült elérnem, hogy hosszabb ideig lefoglaljam az erőforrásokat!

Mindent egybevetve az egy hét alatt, amíg rendelkezésemre állt a Sony VAIO F-sorozat eme példánya, szinte éjjel-nappal ment, és csupán egyetlen egyszer érte kék-halál. A Blu-Ray lemezeket szépen és mondhatni gyorsan írta, az 1080-as Full HD valóban valós high definition. Ezt akarták még fokozni a gép alkotói a különféle VAIO-segédprogramokkal, amiket (őszintén megvalva) éppen csak átfutottam, ugyanis nagyrészük helyreállítási munkákra való, illetve olyan szinten kínál komfortos megoldásokat – például a különféle média-center megoldásokkal –, hogy az nekem már túl kényelmes. Picit zavaró a VAIO felső menüsor, melynek a kis nyilacskája enyhén belóg a képernyő tetején. Nem igazán vehető észre, viszont ha a böngészősávba kívánunk kattintani, mindig megtalálja a kurzort és már meg is nyílik a segédprogram-tálca, amitől néha falra lehet mászni. Ezt a kellemetlenséget és az enyhe túlárazottságot leszámítva csak annyit írhatok, hogy élmény volt ez a gép, aminek hivatalos ára félmillió forint magasságában lebeg, azonban a kulönféle aukciós oldalakon akár 300 ezer forintért is magunkénak tudhatjuk.

Részletes specifikációk itt találhatók. Tesztelésre a PassMark Performance Test 6.1-es verzióját használtam.